Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Gazdag István: Debreceni hétköznapok a kormány Debrecenben tartózkodása idején

malmi Társulat 1848 júniusában kezdte meg a teljes termelést, de teljes értékű üzleti tevékenysége csak a háború után bontakozott ki. Somogyi Gábor 1849 májusában cserépgyár építéséhez földet kért a közgyűléstől a város határában döntés nem született!" Az újságíró megjegyezte: az „[...] örökös privalégizált monopóliumok kora le fog járni, és bizony akárkinek szabad lesz cserépgyárat és más gyárt is állítani [...]. "

20 * * * A bevezetőben feltett kérdésre „felfogta-e az események jelentőségét Debrecen népe" bátran állíthatom, hogy a város vezető körei helyesen értelmezték a körülményeket a kétkezi lakosság viszont azt értette meg, hogy a háború, amit Kossuth vezet, áldozatokat kíván tőle - ők ezt tudomásul vették és szolgálták hazájukat azzal, amilyük volt. Mészáros Lázár írja „Dolgozott mindenki tehetsége szerint: de ki a kötelességén felül így s pedig véres verejtékkel dolgozott, adott, adakozott, tűrt, s nehéznek, soknak mit sem talált, szóval: aki mintája volt a derék embernek, polgárnak, hazafinak az a magyar törzsfaj volt [...] ez inges, gatyás, ködmönös, szűrös, bundás magyar faj előtt önhitt felsőbbségünk lelapul s annak nagysága előtt mi mindnyájan kicsinyek maradunk. "

21 Jegyzetek • 1. A debreceni események összefoglalását adja: Szabó István szerk.: A szabadságharc fővárosa Debrecen 1849. január-május. (Debrecen. 1948); Bényei Miklós szerk.: Debrecen 1848-1849. Események, dokumentumok, bibliográfia. (Debrecen, 1974) • 2. Kossuth Lajos 1848. december 31-én délelőtt a kép- viselőházban javasolta, hogy a kormány és az országgyűlés távozzék a fővárosból egy olyan helyre, ahol a további küzdelmet meg tudja szervezni. A délutáni ülésen megszületett a határozat, hogy a kormány és az országgyűlés székhelyét át kell tenni Debrecenbe. Szabó István: „A küzdelem szervezése." In: Uő.: A szabadságharc fővárosa; Mészáros Lázár hadügyminiszter az országgyűlésben kifejtette, hogy Magyarország tulajdonképpeni ereje a Tiszán túl fekszik. Gelich Rikhárd: Magyarország függetlenségi harca 1848-49-ben. (Budapest, 1882-1889) 1-3. kötet. • 3. Az áttelepítést Csányi László kormánybiztos és Vetter Antal tábornok irányították. Halassy Kázmér kormánybiztos Szolnokról 6242 szekeret indított Debrecenbe, illetve Karcagra. „Az áttelepülést végül is megoldották, azonban ez mit sem változtatott azon, hogy a küzdelem félelmetes válságba jutott, s alig felmérhető feladatok elé került. " Szabó István: „A küzdelem szervezése." In: Uő.: A szabadságharc fővárosa, 106. old. • 4. Békés vármegye vezetői megbízható, közvetlen információszerzés céljából Szolnokra küldték Kollár Jánost, aki jelentésében valóságos képet rajzolt. Oláh György: Békés vármegye 18481849. 1. kötet (é.n.) 167. old. • 5. Beniczky Lajos kormánybiztos írta „... felette nagy baj, mely a lakosságra is nyomasztólag hat, az, hogy mióta a kormány Pestről távozott, vidékre a kormánytól semmiféle rendelet nem érkezett, a nép feladva és elhagyatva lenni gondolja magát és a lehangolás naponta nőttön nő. " Steir Lajos: Beniczky Lajos visszaemlékezései és jelentései. (1924) 669. old. • 6. O.H.B. Pz. 578-1849. Ld. Szabó István: „A küzdelem szervezése." In: Uő. A szabadságharc fővárosa, 107. old. • 7. Gelich Rikhárd, Kossuth táborkari irodájának tagja feljegyezte, hogy Schlick támadásától csak az áradás mentette meg Debrecent. Gelich: Lm., 2. kötet, 5-6. old. • 8. Kossuth Lajos, a Honvédelmi Bizottmány nevében írta Debrecen város közönségének „ Felhívom és utasítom [...] Debrecen város közönségét, hogy méltányos fizetés mellett úgy az