Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

négy hivatalától felfüggesztett tanácsnok ellen folyt vizsgálat. A tisztújításon újjáválasztották a főbírót, a polgármester és városkapitányt, betöltötték a 3 elhunyt tanácsnok helyét és a négy felfüggesztett tanácsnok helyébe Somssich Pál királyi biztos helyettes tisztviselőket nevezett ki. A választott polgárság 51 üres helyét szintén választással pótolták.

112 Az 1848. évi XXIII. tc. értelmében Pécsett először tartottak - május 28. június 1 -je között - szabad és teljes körű tisztújítást, amikor a teljes városi tanácsot és a fontosabb városi tisztviselőket újraválasztották. Először alakult meg valódi önkormányzati szerv, a képviselőtestület, amely már nem volt a tanácsnak alárendelve, mint a régi választott polgárság. A tisztújítási előkészületeket az 1848. évi XXIII. tc. és a választási utasítások alapján nagy gondossággal bonyolították le. Batthyány miniszterelnök választási utasítását április 26-án óriási számban, 1000 példányban nyomtatták ki és osztották szét a város lakosai között. (Ez azt jelentette, hogy majdnem minden szavazásra jogosult hozzájuthatott egy példányhoz.) Tisztújítási elnöknek Batthyány Kázmér grófot, a megye újonnan kinevezett főispánját kérték fel. A népesség összeírására megválasztották a központi (középponti) választmányt és négy választási körzetre (belváros északi része, belváros déli része, siklósi külváros, szigeti külváros) osztották a várost. Az összeírást május 9-ig fejezték be. Május 10-14-e között lehetett feliratkozni a választási listára. A tanácsház felső termében kifüggesztett választók névsora kapcsán május 16-18-a között lehetett észrevételt tenni. A választók betűrendes névsorát kinyomtatták és a sajtóban is közzétették.

113 Végre eljött a nagy nap, május 25-e. A választásokon a 15.387 főnyi lakosság 7,1%-a, 1095 fő rendelkezett választójoggal. A 682 főnyi, a lakosság 4,5%-át kitevő régi polgárjoggal rendelkezőkhöz képest ez jelentős növekedést jelentett.

114 Elsőként, május 25-én a 12 tagú kijelölő választmányt választották meg. A választás listásán történt, a jelöltek aláhúzásával. (A választók négy helyen adhatták le szavazataikat: a belváros felső része a Casino, az alsó része a Hattyú teremben és a budai, valamint a szigeti külvárosban).

1 5 A választáson igen nagy volt a részvételi arány. A kijelölő választmány elnöke, Mihálovich Imre 1002 szavazatot kapott, ami minimálisan 91,5%-os részvételt jelent. A polgármesterjelöltekre leadott szavazatok (888) alapján minimálisan 81,1%-os részvételi arányra következtethetünk.

116 A választásokat hetekkel megelőzték a tanács elleni támadások. A régi városvezetőség elleni támadásban Aidinger Pál tiszti ügyész és Hillebrand Árpád ügyvéd jártak az élen."

7 A május 28-i rendkívül kiélezett és zajos, óvásokkal tarkított tisztújítás sem hozott egyértelmű eredményt. A megválasztott új polgármester, Aidinger Pál radikális nézeteiről volt ismert, a város vezetőségében viszont többségben maradtak a régi konzervatív politikusok. A tanács tagjainak többségét a régi városi tisztviselők adták. A korabeli újság, a Pécsi Tárogató szerint a kapitány, a főjegyző és három tanácsnok a régi vezetők közül került ki. A másik oldalról nézve: a régi - 1848. január 3-5-én megújított városi vezetés - 15 tagja nem kapott bizalmat. ( 1. táblázat)

118