Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán

szági beváltásokat. Azt, hogy Pécsett mennyit válthattak be egy-egy személynek, adatok hiányában még csak megbecsülni sem tudjuk. Az 1848. évi ellátási nehézséghez hozzájárult, hogy az ezt megelőző 18461847-évek rossz mezőgazdasági termésűek voltak. Pécsett már 1847-ben is magas volt a szarvasmarhák ára, ezért a céhbeli mészárosok száma lecsökkent ötre. 1848 elején a drágaság, a széna és a legalapvetőbb népélelmezési termék, a vágómarha ára napról napra nőtt, és a magas árak miatt kevés marhahús állt a lakosság rendelkezésére, aminek következtében húshiány lépett fel. (Borjú- és sertéshús még kevésbé volt, de a hús szón mindig is a marhahúst értették ekkoriban.) Mivel az alapvető cikkek árát a vármegyék szociális okokból hatóságilag rögzítették (árszabás, limitáció), ezért a mészárosok kérték a marhahús árszabásának felemelését. A városi tanács ez ügyben írt Pozsonyba, Majláth György főispánhoz február 28-án.

64 A városi tanács által pártfogolt mészárosok ezután március 28-ára összehívott rendkívüli megyei közgyűléshez fordultak és a marhahús fontjának 18-20 krajcárra emelését kérték. A megye a túlzottnak tartott követeléseiket elutasította és 1 imitációjában a marhahús árát fontonként 14 váltókrajcárban állapította meg: „A T. K. K. és R. R. [tekintetes karok és rendek] csakugyan tekintvén a marhák megvételére és szerzésére kiterjesztett ár naggyát, de tekintetbe vévén még az egyéb élelmiszerekre nézvést létező drágaságot, és így a szegényebb sorsú adózónak állapotját és élési módját, az egész megyében a marhahús, mint egy az első szükségű élelmiszer fontjának árát 14 kr-[r]a, egyéb apróléknak 7, száraz faggyú 28, nyers faggyú 22, öntött gyertya 42, mártott gyertya 39, szappany 32 kr-[r]a emelte, oly formán azonban, hogy a mészárosoknak ezen szabott árból netalán keletkeztő veszteségöknek pótolására a többi hús neműek ú[gy] m[int] bornyú, disznó, ürü sat[öbbi], minthogy ezek nem primae necessitatis

6

^ szerek közé soroztainak - fontjának árszabása a mészáros mesterektől függjön. Azon esetben pedig, ha a mészárosok ezen szabályok szerint húst vágni vonakodnának, a húsvágásra korlátlan ideig, de szabott ár mellett mindenki jogosíttatik, és az e részbeni intézkedésben elnöklő alispán úr felhatalmaztatott, [...]. "

66 Pécsett a 14 krajcáros marhahúsár egy, vidéken két krajcáros növekedést jelentett. A piaci árnál nyomottabb árat azonban a tönkremenőben lévő mészárosok nem fogadhatták el, mert a magas szarvasmarhaár miatt már eddig is hiányos volt a húsellátás.

67 A tanács igazságosnak tartotta a mészárosok kérelmét és kérte a vármegyétől a marhahús árának fontonkénti 16 váltókrajcárra felemelését: „Mi tehát tekintetbe véve azon károkat, me Ily eket a kebelünkbeni mészáros mestereknek már is több felénél valósággal tönkre juta, de óhajtva, hogy az annyi neheztelésekre eddigelé okot szolgált hiányos mérés és főképpen a népségnek jó hússali ellátása lehetségessé váljék, mit mészáros mestereink önnön belátásuk és tapasztalásuk után másképp végromlásuk nélkül nem eszközölhetendnek. Azon alázatos folyamodással járulunk e Nemes Megye Rendéihez, hogy a fenn említetteknek elérhetése végett ezen általunk s városunk összes lakossága által tett önkénytes áldozat ajánlásával a marhahúsnak fontját 16 váltókr-ra felemelni kegyeskednének, már csak azon oknál fogva is, minthogy korunk igényei-