Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Horváth Lajos: Fiume és a magyar tengerpart 1848-49-ben

Bratitot Kossuth 1849. április 20-án velencei követté nevezte ki, és egy magyar-velencei szövetség megkötésére is felhatalmazta, mely nagy segítség lett volna mindkét félnek az Adrián és partjain. Bratit és Lodovico Pasini velencei meghatalmazott 1849. május 20-ra antedatálva Duinoban, valójában 1849. június 3-án Anconában meg is kötötte a velencei-magyar szövetséget. Dániel Manin velencei diktátor 1849. június 26-án válaszolt Kossuth Lajos kormányzó levelére, és egyben kinevezte Velence követét Debrecenbe, mely akkor a forradalmi Magyarország fővárosának számított.

41 Nemeskéri Kiss Miklós, ezredes 1849. júniusában indult Párizsba diplomáciai feladattal. Marseille-ből 1849. július 14-én küldött levelet Pulszky Ferenchez, melyben felvázolta egy Adria-tengeri expedíció lehetőségét. „Egy fogadóban lakom Cabrerával - s éppen hosszú társalgásom volt vele, melynek következtében írom hozzád e néhány sort. - Emlékezhetsz, hogy sokat beszélgetnék egy expeditiorul Fiume, Corfu - Salonique vagy Dalmácia felé. - Talán soha jobb alkalom nem volna mint most. Garibaldinak 5000 embere s 26 álgyuja van s legforróbb óhajtásuk volna Magyarországba juthatni — jelenleg az Abruzzi hegyekben tanyáznak, Velence, Roma s Badeni légiók vannak itt e vidéken s elszórva tán 10 000-re menők - kik közül az 5 bateria badeni tüzérség (jelenleg Baselben) roppant bravourt tanúsított - mindezek Magyar Országba vágynak — inkább mint Menyországba. — A marseillei kikötőben van két Fiumei hajó B. Vay és Majláth György - mindkettő, daczára az itteni retrográd kikötői parancsnokságnak, magyar lobogókkal jött be s jelenleg is egyedül azokat használja, s mint magyar hajók vannak a registrumba be írva - beszéltem a kapitányokkal - kiknek legforrób óhajtásuk lenne a magyar kormányt szolgálni bármi módon. 7 nap alatt Corfuba tudnak menni s így aránylag máshová is. Még három hétig itt maradnak mindenesetre. "

i2 A magyar állami felségjelvények használatára ez az időben utolsó adatunk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejéből. A báró Vay és a Majláth György kereskedelmi hajók Marseille-ben 1849 július-augusztusában még a magyar nemzeti lobogót alkalmazták és kapitányaik elérték azt, hogy a kikötő parancsnoksága magyar, azaz nem osztrák, hajóként vette ezeket nyilvántartásba. Végül is ez, ha alacsony szinten is, de a független Magyarország apró elismerése volt a tengeren. Jegyzetek • 1. Povijesni Archiv Rijeka (Rijeka Történeti Levéltár), Archivski fond obitelji Dell' Argento (RO-1.) serija spisa Susanni. A Susanni család nevét Susaninak írtuk, mert Susani József országgyűlési képviselő Kossuth Lajoshoz stb. írt leveleit így írta alá. Ezúton is köszönetet mondok Boris Zakosek fő levéltárosnak, aki a Susaniak nemeslevelét fénymásolatban egyéb források másolataival együtt megküldte és összeállította Susani József rövid életrajzát. • 2. A címer leírását a címereslevél fénymásolata és Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. X. (Pest, 1863) 411. old. alapján készítettük el. • 3. Igor Karaman: „Jadranske studije." Adriai Tanulmányok. (ICR, Rijeka, 1992) passim.