Hudi József - Tóth G. Péter (szerk.): Emlékezet, kultusz, történelem- Tanulmányok az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából (Veszprém, 1999)

Rendszerváltások A város - Horváth Lajos: Fiume és a magyar tengerpart 1848-49-ben

zetett. Rajta kívül még három magyart találunk az egész zászlóaljban, Horhy Mihályt, aki az 5. század elsőtisztje, Sziklássy Nicolót (a keresztnevét olaszul írták), aki a 2. század tizedese, és az osztrák-német nevü Farkas Rodolfót, aki a 2. század tisztje volt. A magyarokhoz képest valamivel több az osztrák-német nevü tiszt. Például Wickmayer Giuseppe a 4. század és Seemann Francesco az 5. század tizedese. A fiumei Nemzeti Gárda tiszti névsora 1848. augusztusában készült el a m. kir. kormányzóság Karletzky nyomdájában.

25 A horvátok nemzeti mozgalmai eltérő erősséggel bontakoztak ki a magyar tengerpart szakaszán, Fiume mindvégig hű maradt hazánkhoz. Buccariban, amelynek kapitánya volt Erdődy kormányzó, június végén a városi tanács Jellacic mellé állt. Ezek után Erdődy kormányzó kapcsolata Buccari és Vinodol kerületével megszakadt teljesen, Fiume körülzárva a horvát ellenforradalom erőivel nézett szembe. 6 Ezekben a hónapokban főleg Kossuth Lajos tervei alapján megkezdődött Fiumében a magyar haditengerészet létrehozása, különös tekintettel a Dalmáciában folyó magyar agitáció tengeri haderővel való alátámasztására, amely megvalósulás jótékonyan hatott volna a dalmáciai magyarpárt megerősödésére. A nemzeti tengeri haderő, haditengerészet történetére most nem kívánunk kitérni.

27 A nagyvonalúan és időben felállított fiumei Nemzeti Gárda felfegyverzése elháríthatatlan nehézségbe ütközött. Miközben a kormányzó által főparancsnokolt zászlóaljnak alig jutott fegyver, aközben a forradalom előtti korszakból örökölt fiumei helyőrség horvát katonái teljesen felszereltek voltak. Parancsnokuk már június végén, július elején megtagadta az engedelmességet a kormányzónak, Erdődy erről 1848. július 4-én kelt levelében értesítette Kossuth Lajost.

28 Augusztus folyamán a fiumei polgárok, Susani országgyűlési képviselő és maga a kormányzó is számtalanszor kérte a kormánytól, a nádortól Fiume megvédését és a fiumei kincstár biztonságba helyezését, nem történt semmi, mivel a forradalmi Magyarországnak erre nem telt az erejéből. Fiume tényleg elérhetetlen sziget volt a horvát ellenforradalom hullámai által nyaldosva. Augusztus végére Fiumét és a magyar tengerpartot teljesen körülvették Jellacic erői és szimpatizánsai, akik a városban sem voltak kevesen. Augusztus 28-án Josip Bunjevac, zágrábi alispán ultimátumot intézett Erdődy János kormányzóhoz, melyben felszólította a hatalom átadására. Az események hátterében az állt, hogy augusztus 26-án Bécs közölte Jellacic-csal, visszavonják azt a királyi rendeletet, amelyik felfüggesztette báni állásából, bár Jellacic addig sem alkalmazta magát ahhoz. Fokozták a fegyverszállítást Horvátországba, eközben a horvát csapatok felvonultak a Drávához stb. Az ellenforradalmi támadás kezdő napjául Bécs augusztus 31-ét jelölte meg. Ezen a napon Jellacic csapatai benyomultak Fiúméba és nagyobb ellenállás nélkül birtokba vették azt. A túlerő és a Nemzeti Gárda fegyvertelensége következtében elmaradt a város katonai védelme, hiszen a horvát legénységű helyőrség úgyis Jellacic mellett állt. A Fiume elleni horvát támadás nyitotta meg tu-