Keresztury Dezső: Egry brevárium (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága)

kéredzkedtünk. Ezt a házat, s ezt az udvart szép rendben tartották; az öreg szőlőt felújították; a melléképületek, de a lakóház is tisztán, barátságosan nyílt ki előttünk. A ház homlokzatán, a pincegádor fölött ott volt még a bolthajtásos ívvel lezárt kis szellőzködő „veranda", amelynek korlátdeszkáján mindig ott érlelődött néhány idő előtt lehullt körte, s amelyen hintaszékébe dőlve, úgy szeretett hallgatva szemlélődni a „Piktor bácsi", hiszen onnan oly gyönyörű kilátás nyílt a szeszélyesen lágy lejtésű kisörsi hegyvonulatra. Az egykori orgonabokrok is megvoltak még, ezek zárták el gyengéd ágbogaikkal a belső udvart: a ház kis tornácát, mellette a malomkőasztalt, amelyre még mindig a régi diófa lombja vetett árnyékot. „Látjátok: itt lett ő igazán nagy művész!" - mutattam körül. A háziak kissé tanácstalanul néztek rám s a mögöttem jövőkre. Ők sem igen értették, miről is van szó: Egry ék után talán már a második birtokosok lehettek. De kedvesen betessékeltek a házba. Itt is példás rend fogadott, de mégis torkomon akadt a szó. Az egykori berendezés helyén az a szedett-vedett holmi, amivel a messziről jött ember a legszükségesebb vagy a legfeleslegesebb bútorzattal berendezi az efféle hegyi házat; az ágyakon, asztalokon kopottas mokett terítők, horgolt kézimunkák ; a falakon iszonyú képek ; az egykori műterem valami vendégszobafélének minősítve, hiszen ágyon, asztalon kívül más alig fért bele. Az egészről csak riadt s homályos emlékem maradt, mert hamarosan kivonultunk a házból s kint, a változatlanul kedves, gyengéd természetben, a diófa alatt, a malomkőasztal mellett folytattuk a beszélgetést. Hogy itt lett ő igazán nagy művész - a lelkendező mondatot így kellett tárgyilagosan kiegészítenem: számomra. Mert hiszen nagy művész volt ő már 1924-ben történt megismerkedésünk előtt is. Azt a stílust, azt a látomást teremtő és ábrázoló módot, amelyben egyénisége igazán kibontakozhatott, már korábban, főként Keszthelyen megtalálta, s festett remekműveket máshol is : a Tátrában, Olaszországban, Pesten. De mindig visszatért Badacsonyba, s itt fenn, a hegyoldalban még egészséges volt s a maga módján, minden nehézség közepette is boldog; a Tátrába, Olaszországba tett kirándulásain főként