Gopcsa Katalin (szerk.): Egry (Budapest, 2005)

1932 az ARS UNA sorozatában megjelenik Ártinger Imre kismonográfiája Egryről. 1933 a Tamás Galéria ötvenedik kiállítását ismét Egry műveinek 1945 szenteli. 1936 Budapesten a Frankel Szalonban gyűjteményes kiállítása nyílik, a katalógus előszavát Kállai Ernő írja. A kiállítás 1947 anyagát bemutatják a bécsi Neumann und Salzer Galerieben is. 1938 Egry tüdőbajának és asztmájának kiújulása miatt feleségével 1948 újból Olaszországba, Nervibe utazik a badacsonyi szőlőjük árából. A KÚT elnökének választják. 1939- 1941-ig a Balaton-parti új, műtermes villa építése, közben 1948 nyáron és ősszel Badacsonyban bérelt lakásokban lakik. 1939 kiállítás az Ernst Múzeumban. 1949 1940 Budapesten a Tisza István (ma: József Attila) utcában műtermes lakást bérel. 1950 1941 beköltöznek a félig kész műtermes villába Badacsonyban. 1943 a La Fontaine Irodalmi Társaság rendes tagjává választja Egryt. 1944 budapesti műtermes lakását bombatalálat éri, 25-30 1951. nagyobb képe, 40-50 kisebb pasztell, akvarell, rajz pusztult el. A lövöldözések miatt Badacsonytomajon, László kőműves házában húzódnak meg másfél hónapig. Állami Nagy Aranyérmet kap, ami a hivatalos elismerést is jelenti. A Rippl-Rónai Társaság elnökének választja. Szabadság érdeméremmel tüntetik ki. Feleségének első házasságából származó fia hozzájuk költözik. a Kossuth-díj első fokozatának első kitüntetettje. A Velencei Biennalen Magyarországot képviseli festményeivel. július 17-én utoljára Pestre utazik. Barátai nagy szeretettel fogadják az egy hetet Pesten töltő házaspárt, júliusában a keszthelyi Balatoni Múzeumot Egry képeivel nyitják meg. augusztusában az I. Magyar Képzőművészeti Kiállításra beküldött öt képét a zsűri nem fogadta el. A később mégis kiállított Delelés című képét nem sokkal a megnyitó után leveszik. július 19-én halt meg badacsonyi otthonában. Budapesten, a Fővárosi Képtárban Egry-emlékkiállítást rendeznek.