S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)
A karácsonyi ünnepkör
korolta. A XVIII. sz.-ban még a három királyt megszemélyesítő ifjak is kísérték a házat szentelő papot. Ők az istengyermeket imádták. Ez az egykori adománygyűjtésnek és a lélekpénz beszedésének ideje volt.' 72 Ennek volt a maradványa a kemenesszentpéteri szokás is. Ugyancsak Kemenesszentpéteren a XX. sz. elején még ezüstpénzt is szoktak szenteltetni, amit esküvőkor a templomba menet a mennyasszony cipőjébe tettek, hogy szerencséje legyen. A szokást Bálint Sándor a DélAlföldön is megtalálta. Az ünnephez tartozott az ünnepköszöntés, amelynek keretében három iskoláskorú fiú fején papírcsákóval vagy papírkoronával, kifordított kabátban, derékszíjjal vagy hosszú fehér ingben, fakarddal kettő, egy pedig rugós szerkezettel ellátott csillaggal, esetleg vándorbottal, házról-házra járva emlékeztek az Istengyermek előtt hódoló szent királyokra, miközben ők maguk is a királyokat megszemélyesítve köszöntötték Jézust és kértek áldást a ház lakóira. Az általuk énekelt ének kisebb-nagyobb eltérésekkel valójában azonos tartalmú volt. „Az isteni Gyermeket, ki ma kijelentetett, A három bölcsek előtt, dicsérjük és áldjuk őt. Szép jel és szép csillag, szép napunk támadt, szép napunk támadt. A zsidók őt üldözték, a bölcsek megtisztelték. Arany, tömjén, mirhával, a szív imádásával. Szép jel... Szent hitünknek csillaga, nekünk szinte jelt ada, Hogy megjelent királyunk, akit epedve vártunk. Szép jel... Hit, remény és szeretet, mely tőle nyer életet, Ima, hármas áldozat, mit szívünk imádva ad. Óh, Isten-ember, Király! Néped, ím, előtted áll, Kérvén szent malasztodat, hogy áldja jóvoltodat. Szép jel... " (Veszprémvarsány) 173 A „Szép jel..." mondásakor kirúgatták a csillagot. Kemenesszentpéteren a háromkirályok kis zsákot is vittek magukkal az adományoknak. „Háromkirályok napját, Országunk egy istápját Dicsérjük énekekkel, vigadozó versekkel, Szép jelen, szép csillag, szép napunk támad.
