S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)
A karácsonyi ünnepkör
Egy tik alatt annyi csikefiat, Mint az égen a csillag, mint a réten a fűszál. Rejteken régi törvény, haj, regül rejtem! Itt is mondanának egy szíp eladó lányt, Kinek neve volna Szakó Julcsa. Ott is mondanának egy ifjú szép legényt, Kinek neve volna Molnár Pista. Rejteken régi törvény, haj, regül rejtem! Adjon Isten lassú essőt, Mossa össze mind a kettőt. Isten meg ne mentse, kebelébe rejtse! A kert alá kerítse, kamurába rekessze, Addig ki ne eressze, míg jól meg nem etette. Belesodródjék, belepöndörödjék, mint a cica farka, Úgy száradjon rajta, mint a fán a héja! Rejteken régi törvény, haj, regül rejtem! Azt is megengedte a teremtő Isten! Regüjjük a gazdát, vele az asszonyát. Szegen lóg egy zacskó, tele van húszassal, Fele a gazdáé, fele szegény regösöké! Rejteken régi törvény, haj, regül rejtem! Hajdinaszár ködmönünk, cserfakéreg bocskorunk! Ha kiereszt kentek, elmenünk mi innen! Rejteken régi törvény, haj, regül rejtem! Adjon Isten bort, búzát, borockot! Kurta farkú malacot! A hordóba feneket, hogy ihassunk ölöget! Boldog újesztendőt!" (Kerta) Amennyiben István nevezetű tagja is volt a megregölt családnak, akkor őt külön köszöntötték: „Karácsony ünnepét nagy örömmel várjuk, Igaz keresztények mindnyájan kiáltjuk: A dicsőült szentek mind felmagasztalják, Kinek neve István, ez új ünnepeken. Áldja meg az Isten friss, jó egészségben, Mint liliomszál virágos kis kertben Virágozzék Szent István szentek seregében!" 126
