S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

vesebb kivétellel azonosak voltak, egy-egy eltérés akadt csupán. Általában genre alakokat formáltak meg, sok közülük a farsangi alakoskodás figuráival volt azonos. Ez a mulatság többnyire az egész faluközösséget megmozgatta, ez is hozzájárult közkedveltségéhez. Október 26-a a keleti egyház kedvelt katonaszentjének, a IV sz.-ban élt Dömötörnek napja. A mártírhalált szenvedett szentet már a középkorban a latin egyház is tisztelte, a magyar nyelvterületen tisztelete az Árpád-korban virágzott."

6 Napja juhászünnep volt, helyenként ekkor hajtották be az állatokat, amit áldomás követett. Tihanyban a kanászok ilyenkor vették számba a kijáró disznókat és a gazdáktól áldomásként egy-egy üveg bort kaptak. Sok helyen juhászbált tartottak. Szentgálon, mivel ekkorra már hűvösre fordult az idő, az 1900-as évek elején még külön legelőn tartott ökörcsordát ilyenkor hajtották be. "Dömötör, nem ehetik az ökör" mondták a jeles dátumot indokolva."

7 Volt, ahol ezen a napon kezdték meg a káposztaszüretet. Október 28-a, Simon Júdás vagy Simon Júda napja, a középkor óta számon tartott, a hideg idő beköszöntét jelző. A Káli-medencében a téli ruha felvételére figyelmeztető mondás járta, amit a Balaton-felvidéken másutt is használtak: „Meggyütt már (vagy elérkezett) a Simon Júdás, Jaj tenéked pőre (vászon!) gatyás!" A balatoni halászok szerint a mélyvízbe húzódott hal ilyenkor a korai telet jelezte. Ekkor, ha a fákon volt még a levél, kemény télre számítottak. Ezidőre a betakarítást minden terménynél elvégezték, bekerült már a kukorica is. Október 3 l-e a Reformáció Emlékünnepe, amikor a református és evangélikus közösségek a templomban tartottak megemlékezést. Balatonfüreden ezen a napon mentek ki a temetőbe is, s vittek a sírokra virágot. November 1-je a VIII. sz.-tól Mindenszentek napja, az üdvözült lelkek ünnepe, akikről név szerint külön nem emlékeztek meg. Kultuszuk a Tridentinum (XVI. sz.) után vált általánossá.

358 A néphagyományban Halottak napja vigíliájaként tartják számon. Barnagon ezen a napon feldíszítették a falubeli kereszteket, s a temetőben állónál gyertyát is gyújtottak. Halottak napja, november 2-a a X. sz. óta külön ünnep, általánossá viszont a XIV sz.-ban lett, de pogány előzményei is vannak.

359 Szokás volt és máig az, hogy már előző napokban, sőt héten, rendbe tették a temetőt, a sírokat. Koszorúkat kötöttek, amelyeket az elhunyt hozzátartozók sírjain helyeztek el. Amikor nagyon hideg idő volt ezen a napon, akkor az élő virág helyett krepp papírból készített virágokat használtak. Egyébként a ker-