S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

gyarországon kívül Lengyelországban és a német nyelvterületen, elsősorban Ausztriában és Bajorországban virágzott.

318 (Ausztriának és Lengyelországnak patrónusa.) Mint tűz ellen védő szent, Ágota helyébe lépett. Mivel imádságával legendája szerint már gyermekként égő házat mentett meg,

319 ezért a tűzoltók védőszentje lett és tűz elleni védelmet kérve fordultak hozzá. Egyetlen ábrázolási típusa terjedt el, amint légionárius egyenruhában egy égő ház fölé magasodva vizet önt a lángokban álló tetőre. Térségünkben mind képeken, mind szobrokon így jelenik meg. A katolikus németek bevándorlásával rendkívüli népszerűségre tett szert Dunántúl-szerte. A németek által lakott falvakban út menti szoborként (Barnag) és házak oromfülkéiben (Magyarpolány) egyaránt megjelent. Tiszteletének széleskörű kibontakozása a XVII. sz.-ra tehető. Pulán, Városlődön kápolnát emeltek tiszteletére. A városlődi, 1820. évi tűzvész óta napja a faluban ünnepnap lett, munkatilalommal. Hittek abban, hogy ha valaki Flórián-napon dolgozik, akkor tűzvész lesz a településen. Az 1940-es évekig Flóriánnapon körmenetben vonultak a templomtól a kápolnáig, Flórián közbenjárását kérve a tűzi veszedelem ellen.

320 Tihanyban ezen a napon esti harangszókor a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkoztak és 3 Miatyánkot, 3 Üdvözletet Szent Flórián tiszteletére elmondtak, hogy a tűzvésztől megmeneküljenek. A Somló melletti Orosziban esti harangszókor ugyancsak a tisztítótűzben szenvedőkért imádkoztak, majd egy óra múlva megSzent Flórián napja; Magyarpolány, 1990-es évek. (Nagy vári Ildikó felvétele) 206