S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

tak. Este az egész falu részt vett a bálban. Pápán az 1930-as években még kocsmaudvaron állították fel a májusfát, amelynek a tetejére egy üveg bort tettek, amit kitáncoláskor egy ügyes legény, felmászva a fa tetejére, levett. Akinek ez sikerült, övé lehetett a bor. Egyébként a vendéglők és az alsóvárosi kocsmák udvarán mindenhol állítottak májusfát, s amíg ezek álltak, minden vasárnap táncmulatságot tartottak. Utolsó vasárnap táncolták ki a fát, éjfélkor pedig ténylegesen kidöntötték.

314 Kemenesszentpéteren már április közepén kiszemelték a májusfának valót, amit elseje előtt szekéren vittek be a faluba és elsejére virradóra a kocsma és a bíró udvarán állították fel, krepp papírból font nemzeti szalaggal és sörösüveggel feldíszítve. Május utolsó vasárnapján kitáncolták és kidöntötték, amiért a kocsmáros áldomást fizetett a legényeknek. Ugodon szalagokkal, kendőkkel, orgonaágakkal díszített nagy májusfát állítottak, de csak a kocsmaudvarra, aminek május utolsó vasárnapján való kidöntéséért a kocsmáros áldomást fizetett. A lányos házakhoz a kapukra tűztek egy-egy zöldágat. Gicen csak a lányos házak udvarára állítottak május 1-jére májusfát, aminek kidöntésére a hónap utolsó vasárnapján zenés mulatsággal került sor. Május l-jén este bált rendeztek. Kislődön nyírfát állítottak májusfának, selyemszalagokkal és egy üveg borral feldíszítve. A zenészek indulója mellett mászott fel egy legény, kalapjára tűzte a szalagokat és ivott a borból. Amikor lejött, a neki kedves lányt felkérte táncolni, s ezzel nyitotta meg a bált. Május végén mulatság nélkül, egyszerűen kidöntötték a fát. Úrkúton a kocsmaudvaron felállított májusfáért a kocsmáros áldomást fizetett a legényeknek, amit mulatság követett. Ugyanígy, mulatsággal együtt döntötték ki a fát május végén. Csopakon a Népház udvarán bállal egybekötve állították fel a májusfát és bállal is döntötték ki. Balatonfüreden a lányos házakhoz 1-1,5 m magas, színes papírszalagokkal feldíszített zöldágat tettek a csúcsfalhoz a nádba tűzve vagy a kapulécek fölé. Ezt nevezték májusfának. Szentgálon nyírvagy bükkfa volt a májusfa és csak a kocsmaudvaron állították fel. Kidöntésekor mulatságot rendeztek. Külsővaton a tisztelt gazdák udvarára feldíszített nyomórudat állítottak az 1940-es évek végéig a szolgalegények, amelyért pénzjutalmat kaptak. Hidegkúton május 1-jére virradóra a legények minden lányos ház tetejére vagy kapujára felpántlikázott virágos ágat tűztek. Aki kimaradt, annak ez nagy szégyen volt. A 8-10 m magas májusfát a kocsma udvarán állították fel, szalagokkal, boros- és sörösüvegekkel feldíszítve. Azé lett a dicsőség, aki felmászott és lehozta róla az üvegeket.

315 Totvazsonyban is színes papírszalagokkal feldíszített bokorágakat tűztek fel a legények a lányos házaknál a tető alá vagy a csúcsfalhoz. Ezek borovicskák is lehettek. Pünkös-