S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

Évközi jeles napok

VI-VII. sz.-ban élt bencés szerzetes) a középkorban a diákok és iskolák ünnepe volt. Ekkor kezdődött az új félév is, amikor az iskolákba új diákokat toboroztak. Ennek maradványa volt a XIX. sz.-ban, sőt, a XX. sz. elején a Gergely-járás vagy gergelyezés,

300 amely az 1930-as években még élt az emlékezetben. Egy változatát Sebestyén Gyula közölte a Somló mellől, Orosziból: „Szent Gergely doktornak, Híres tanítónknak ma van neve napja. Régi szokás szerint, menjünk Isten szerint iskolába! Lám, a madarak is, hogy szaporodjanak, Majd eljönnek a szép kikeletkor, Sok szép énekléssel zengedeznek. Szerelmes öcséink, kik lesztek társaink, Jertek el hát, jó mesterünk vagyon. Kit Isten megáldjon, ki minket vár. Nem jó tudatlanul, felnőni parasztul Ez világban, mert így emberségre Nem mehetsz tisztségre ez országban. Most Isten veletek, kik még el nem jöttök iskolába. Ha adtok, elvesszük, A többihez tesszük tarisznyánkba. "

3m Ételadományt kapott a köszöntésért az 5-10 főből álló csapat. A naphoz időjárási regula fűződött. „Gergely megrázza a szakállát", azaz átmenetileg visszatérhet a hideg, sőt havazhatott is, de ha zsákban lehet a havat vinni a rozsvetésben, akkor kár lesz a termésben. A Balaton-felvidéken a káposztamag elvetésének volt a napja. A Gergely-napi szeles idő pedig eltartott Szent Györgyig is. Március 18., 19- és 21. Sándor, József, Benedek tavaszváró, időjárásjósló napok, a tavasz kezdetét jelentik. Úgy mondták a Balaton-felvidéken, hogy Benedek napjától, „ha kalapáccsal verik vissza a földbe a füvet, akkor is kinő." „Zsákban hozzák a meleget" - fűzték hármójuk nevéhez. Azonban, ha ezeken a napokon lucskos idő volt, akkor Szent Györgykor sem sok jót vártak az időjárástól, „gyerek" volt még, nem véletlenül került a sor végére: „Sándor, József, Benedek, s Gyuri, a gyerek."