S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

„Hármat termett a magyarnak, Haj liliom!" Utána ismét a „Ma vagyon..." következett, majd ismétlődtek a dalok mindaddig, amíg a falut végigérték. Észrevehető, hogy némelyik dalt csak töredékes formában őrizték meg, de így is kétségtelen a zöldágjárással való rokonságuk. A szövegekben szereplő jelképek pedig annak jelképeivel azonosak. A két világháború között még a szokás, hasonlóan a zöldágazáshoz, játékfüzérrel zárult, főként énekes-táncos és körjátékokkal. Utóbbiak a felújított változatban már nem kaptak jelentős szerepet. Kővágóörsön ugyancsak emlékeztek arra a pünkösdi szokásra, amely a zöldágjárással és a haj-liliomozással egyezett meg. 15-16 esztendős lányok voltak résztvevői, akik párba állva adogatták egymásnak, mindig tovább lépegetve a zöld ágat, miközben énekelték: „Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz, a második napja. A pünkösdi rózsát jól meggondozzátok, Kalapotok mellett el ne hervasszátok. Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja. Jó legény, jól megfogd a lovad kantárját, Ne tiporja, ne tapodja a pünkösdi rózsát. "

252 A játék énekei teljesen elkülönülnek az ebben a térségben a zöldágazáskor énekeltektől. Egyértelmű, hogy ez teljes egészében pünkösdi szokás, szövegében a Dugonics András-féle szövegváltozat nyomaira ismerhetünk.

253 A pünkösdi rózsa jelen esetben nyilvánvalóan jelkép, s akár szerelmi szimbólum is lehetne. Ezt a pünkösdölőt pünkösd másnapján adták elő, majd a falu végére vonultak, a következőket énekelve: „Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz, a második napja. Jó legény, jó legény, vígan ünnepelhetsz, Templom után estig örömre röpülhetsz. Jó leány, jól megfogd az öröm kantárját, Hogy pünkösdi táncban bú ne szegje szárnyát. " „Húgom, húgomasszony, Szent Örzsébet asszony. Miért adtad másnak