S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

egyháztagok nagykorúvá nyilvánítása, ünnepélyes megerősítés, amely a XVIII. sz.-tól vált általánossá. Ez volt a feltétele annak, hogy a fiatalok teljes jogú egyháztagokként Pünkösdkor első alkalommal, majd ezt követően rendszeresen élhessenek az úrvacsora szentségével.

251 Városlődön még az 1920-as, 1930-as években ezen a napon a templom körül körmenetet tartottak, amelyre minden bizonnyal a keresztjáró napok könyörgő körmeneteivel megegyező célból került sor, hisz a lelkipásztor az Oltáriszentséggel a négy égtáj felé fordulva adott áldást. Ezt követte a templomban a mise. A húsvéti időszak koronája a Pünkösd. Neve a görög pentekoszte (ötvened) szóból származik. Húsvét mellett a második legrégebbi, a kereszténységgel egyidős ünnep, a vigasztaló Szentlélek eljövetelének, kitöltésének napja. A frissen konfirmált református ifjak első úrvacsoravételének ideje a mai napig. Pünkösd szakrális jellegére elsősorban azok az ábrázolások emlékeztették a híveket a templomi szertartáson való részvételen kívül, amelyek még a XX. sz. első felében sok római katolikus házban láthatók voltak. Az egyik a mennybemenetelt ábrázoló chromolitográfia (kőnyomat), azt a pillanatot megragadva, amikor az Úr a csodálkozó tanítványok szeme láttára a mennybe emelkedik, a másik pedig az együtt ülő tanítványok feje fölött A frissen konfirmáltak úrvacsora vétele Szentgál, 1990. (Róka Lajos felvétele)