S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

mekek csengővel, kereplővel körbeszaladták a házat, hogy a férgeket, rágcsálókat a nagy zajjal elűzzék, s a mágikus körrel kiszorítsák a lakóépület környékéről. Amikor a harang Nagyszombaton megkondult, egyes falvakban kimentek a kertbe és megrázták a gyümölcsfákat, hogy jó termők legyenek. Tihanyban a műveletet a XX. sz. elején még férfiak végezték a következő szavakkal: „Minden ágad megrezdüljön, hernyó féreg elkerüljön!" Ugyanezen napon délután Kemenesszentpéteren az anya nagyfiát vagy nagylányát egy kis ételajándékkal - tojással, sonkával, vajjal - elküldte valamelyik szegényebb rokonához. Ugyanígy vittek húsvéti eledelt a falu szegényeinek is. Megjegyzendő, hogy Nagypénteknek és Nagyszombatnak Húsvét vasárnapjától való külön ünneplése csak a IV sz.-ban vált el.

232 Húsvét vasárnap az ünnepek ünnepe, amely egyidős a kereszténységgel. Időpontja nem állandó, azaz „mozgó ünnep", a hold változásával összefüggő. Napja mindig megegyezik a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnappal. Ez az időpont adja azután meg a nagyböjt kezdetét, ez pedig meghatározza a farsang hosszúságát. Húsvét napjától függ Pünkösd és Úrnapja dátuma is. A nap kora reggelén a Biblia-beli szent asszonyok példáját követve az 1900-as évek elejéről még általános szokásként ismert a „Jézus-keresés" vagy Krisztus sírjának felkeresése, amelynek során asszonyok kis csoportokban, némán, felmentek a Kálváriára vagy a temetői feszülethez (pl. a Káli-medencében nagyszombaton!), ott imádkoztak és ugyanilyen némán hazatértek. A szokást legtovább térségünkben a német falvakban őrizték meg, így pl. Vöröstón, Barnagon, Veszprémfajszon, Magyarpolányban még az 1940-es évek végén is rendszeresen felkeresték Húsvét vasárnap hajnalán a Kálváriát. Totvazsonyban a temetői kereszthez, majd a templomba mentek ilyenkor. Ezt az egyik falubeli kereszthez való kimenetel váltotta fel, amelyet még az 1980-as években is gyakoroltak. Városlődön minden család hajnalban, a családfő vezetésével ment fel a Kálváriára teljesen némán, még egymást sem köszöntötték. Ugyanilyen némán mentek hazafelé is, amikor valamennyien megmosakodtak a Torna patakban, hogy védettek legyenek a bőrbetegségek ellen. Bándon hajnali 3 órakor egymás ablakán kopogtatva ébredtek és indultak „Istenkeresésre". A falu három feszületéhez mentek, miközben 3 Rózsafüzért elmondtak és énekeltek, de egymással egyetlen szót sem váltottak. Szentjakabfán hajnali 2 órakor mentek a családok Rózsafüzért imádkozva a Kálváriára, de egymáshoz nem szóltak. Pulán csak a Rózsafüzér Társulat tagjai mentek Húsvét hajnalán az öt falubeli feszülethez imádkozva virrasztani. Ugyanezt már Nagypénteken és Nagyszombaton is megtették. Jásdon a Szentkúthoz mentek ki az asszo-