S. Lackovits Emőke: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton- felvidéki falvakban (Veszprém, 2000)

A karácsonyi ünnepkör

/, i, i, fizessenek minket ki! Vagy pénzzel, vagy kolbásszal, Vagy egy nagy disznólábbal, I, i, i, fizessenek minket ki!" Ha lányok voltak a háznál, akkor következett: „No, most lányok, vigyázzatok egynehány versünkre, Váljék néktek éneklésünk becsületetekre. Sarkon ugró Katica, szeretné a kis Naca, Ha elvenne tégedet tehát a Horváth Pista. Megígérte Andriska, hogy Terézt majd elveszi, Egy vénasszony elárulta, hogy a bort ő szereti. Heje, huja, hopp hajnal, a hamvazószerda, Húztok lányok torzsokat a varsányi útra!"

m> A balázsolókat étellel, itallal kínálták meg. A szövegben az iskoladráma töredékei, vándordiák-koledálás és farsangi gúnyvers ötvöződött, amely húsz esztendő múlva már csak mozaikokból összerakot szövegmaradványnyá zsugorodott. „Emlékezzünk, hogy most lészen Szent Balázs napja, Éneklésünk, aki hallja, örvendezzen rajta. Gé, gé, gé, vénasszonyok gégéje. Bugyorog a szobában, dirmeg-dörmög magában. Es, es, es, vigyázz, hogy hasra ne ess. Jól vigyázz a lábodra, hogy ne ess az orrodra. Há, há, há, a házunknak a népe, áldást minden személyre. Kolbász a tarisznyába, szalonna a zsákba!'"

91 Ugodon az 1910-es évekig sajátos baíázsoló szokás élt. Február 3-án a legények egy fazekat hamuval raktak tele, majd egy mogyoróbotot és egy lavórt fogva sorravették a lányos házakat. Mindenkit hamuval hintettek be, miközben mondták: „Porból lettél, porrá válsz, földből lettél, földdé válsz." Tojást, kolbászt kaptak érte, amit a kocsmában megsütöttek és bor mellett elfogyasztottak, mulatoztak.

192 A szokás a farsangi tréfás hamvazkodással rokon. Feltehető, hogy a visszaemlékezések tévesen kötötték Balázs napjához, vagy tekintettel a farsangi időszakra, amelyre ez a jeles nap esik, farsang végéről egyszerűen áttolódott ide. A Balaton-felvidéken Jankó János már nem találta meg a balázsolás szövegét, sőt, Sebestyén Gyula sem. Emlékeztek viszont a szereplőkre, akik 12-en voltak és mindeniket külön névvel, feladattal láttak el. Köszöntésükért adományokat kaptak.

193