László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 12. (Pápa, 2008)

levelezést. Gróf Esterházy Ferenc halála után, fia ifj. Ferenc irányította a birtokokat, s küldte utasításait a tiszttartónak. Bittó József Vajkán született 1689. március 14-én, Bittó Pál érseki széki alispán és szabó Erzsébet fiaként. Kétszer nősült, miután első felesége Csupor Erzsébet, akitől négy gyermeke született, 1744-ben meghalt, forintosházi Forintos Annát vette nőül. Mielőtt Pápára került a Zichy grófok szolgálatában állt a Komárom megyei Csicsón. Pontos adatunk nincs arról, hogy mikortól töltötte be Pápán a tiszttartói hivatalt, s az 1731 évszám, amitől kezdve az Esterházy levéltárban külön mappában összegyűjtve őrizték gróf Esterházy Ferenc hozzá írt leveleit, minden bizonnyal nem hivatali idejének kezdetét jelenti, mivel bizonyosan már korábban is Pápán tartózkodott. A pápai plébánia anyakönyvében már 1729. január 8-án, majd január 23-án és január 26-án keresztszülőként van bejegyezve feleségével, Csupor Erzsébettel együtt. De Hudi József ismer egy olyan adatot is, mely szerint már 1724-ben az Esterházyak szolgálatában állt Pápán. Az ok, hogy csak 1731-től gyűjtötték egybe gróf Esterházy Ferenc Bittó József tiszttartóhoz írt leveleit minden bizonnyal az lehetett, hogy ekkor vált rendszeressé levelezésük, mivel ekkoriban szűnt meg a két testvér József és Ferenc közös gazdálkodása, megosztották birtokaikat, s mindegyikük a maga kezébe vette azok irányítását. Gróf Esterházy Ferenc az 1730-as években rendelte el az uradalmak felmérését, falvanként pontos katasztereket készíttetett, amelyek alapján rendezni kívánta a földesúri szolgáltatásokat. Megkezdte az elnéptelenedett, pusztává lett falvak betelepítését, elsősorban német telepesekkel. Pápán a középkori vár helyén fényűző barokk kastély épült, s a gróf Franz Anton Pilgram építésszel a kastély környezetében, egy reprezentatív főtér kialakítására is nagyszabású tervet készíttetett. Esterházy Ferenc 1735-ben megfogalmazta végrendeletét, amelyben a pápaugodi, valamint a devecseri uradalmakból elsőszülött fia számára majorátust létesített. Mindezek az intézkedések - melyekhez hasonlókat figyelhetünk meg ugyanekkor gróf Esterházy József birtokain is - arra utalnak, hogy Esterházy Ferenc feltehetően 1731-től vált birtokainak egyedüli tulajdonosává. Gróf Esterházy Ferenc kiterjedt építtető tevékenységet folytatott, s néptelen, elhanyagolt birtokaiból egy jól működő gazdaságot hozott létre, megszervezve annak irányító rendszerét. Ebben a munkában volt segítője, s utasításaink végrehajtója Bittó József pápai tiszttartó, illetve 1750-től a gróf dunántúli birtokainak prefektusa. Gróf Esterházy Ferencnek Bittó Józsefhez írt levelei nem csupán a birtokszervezet és az uradalmi gazdálkodás kutatói számára jelentenek értékes forrást, de számos művelődéstörténet, s helytörténeti adatot is tartalmaznak. Belőlük kirajzolódik gróf Esterházy Ferenc portréja is, akit mint széles látókörű, higgadt és bölcs, racionálisan gondolkodó, jó humorú embert ismerünk meg. Eredeti szándékunk szerint egy olyan forráskiadvány sorozatot szerettünk volna elindítani, amelynek köteteiben a múzeum birtokában lévő történelmi dokumentumokat, levéltári anyagokat publikálnánk. Végül, a pénzügyi fedezet hiánya miatt, úgy döntöttünk, hogy e forráskiadványokat a múzeumi évkönyvek sorába iktatjuk be. Alapvető célunk az, hogy a pápai Gróf Esterházy Károly- Kastély- és Tájmúzeum birtokában lévő történeti dokumentumokat, a kutatók és az érdeklődő olvasók számára hozzáférhetővé tegyük. Ezáltal az eredeti dokumentumokat a gyakori használattól megkíméljük, azok tartalmát - esetleges károsodásuk esetén - megőrizzük. László Péter