Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)

1809 és Pápa - MARKUS STEIN: A badeniek az 1809. június 12-i pápai ütközetben

A pápai ütközet 1809. június 12-én János főherceg meghiúsította az ellenség átkarolásra irányuló tervét, mert még június 11-én elhagyta Pápát, és egy erős utóvédet (a veszprémi és a pesti nemesi felkelő lovasezredek összesen három századát, két századot a József főherceg-huszárezredből, bánáti

2 gyalogosokat, az Alvinczy-gyalogezredet és némi tüzérséget) hagyott hátra Frimont altábornagy parancsnoksága alatt. A június 12-ére virradó éjjelen egy óra körül a badeni vadászzászlóalj megtámadta a Pápa előtt álló nemesi felkelő csapatok elővédjeit, és ezeket a járőröket elűzve biztosította a Marcal átkelőit. Június 12-e reggelén a badeni dandár megkezdte menetét Pápa irányába, és megtámadta a két magyar nemesi felkelő lovasezredet. A huszárok 50 fogoly elvesztésével Pápa felé menekültek, és még a város előtt, a bánáti (báni - a szerk.) gyalogság, és az Alvinczy-gyalogezred arcvonala mögött gyülekeztek. Délután három óra környékén a Pacthod-hadosztály Pápától balra, a Grouchylovasdandár attól jobbra vonult fel (Eugène eredeti tervének megfelelően - a szerk.) - a badeni dandár még Pápa előtt, a városba vezető úton állt. A badeni tüzérség két lövege vonult fel a négy lövegből álló osztrák tüzérség semlegesítésére, amely sikerrel járt, és a Montbrun-dandár lovassága támadásba ment át. A badeni gyalogság a lovasságot követte a városba. Mindenekelőtt a francia I. lovasvadászezred támadásának volt köszönhető, hogy az osztrák csapatokat a helység mögé sikerült visszavetni. Az Alvinczy-gyalogezred, valamint a József főherceg-huszárezred kitartó ellenállása a francia támadást Pápa mögött meg tudta állítani, ami lehetővé tette az osztrák frontvonal helyreállítását, illetve egy új arcvonal kialakítását. A badeni 1. gyalogezred és a badeni vadászzászlóalj Pápa mögött,

3 az út jobboldalán, a badeni 2. gyalogezred a badeni tüzérséggel az út baloldalán vonult fel. A badeni tüzérség célzott tüze, valamint az arra következő gyalogsági támadás az osztrákmagyar csapatokat kb. 2 órás ellenállást követően visszavonulásra kényszerítette Tét felé. A francia és badeni csapatok Takácsiig követték őket. A pápai ütközet alatt a badeni tüzérség összesen 6 alkalommal váltott állást! A csapatok csak kevés halottat és sebesültet vesztettek, mivel az ütközet majdnem kizárólag ágyúzásból állt. A badeni csapatok Pápa mellett a következő veszteségeket szenvedték: elesett Christian Müller főhadnagy (Premierlieutenant) a 2. gyalogezredből (egy ágyúgolyótól), egy altiszt a 2. gyalogezredből; megsebesült 3 katona az 1. gyalogezredből, 4 katona a 2. gyalogezredből, 1 vadász és 1 tüzér. Pelét szerint összesen 600 osztrák katonát ejtettek fogságba. A jelentések mindenekelőtt a badeni vadászok és a badeni tüzérség tevékenységét emelték ki. 2 Ténylegesen báni gyalogságról volt szó, hiszen a hadsereg kötelékébe tartozott az 1. báni határőrgyalogezred, míg bábáti csapatok nem (a szerk.). 3 A Pápáról Györ felé vezető úton, a mai Kálvária körül (a szerk.).