Nagy-L István szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 11. (Pápa, 2006)

Haderő és hadviselés 1809-ben - VIZI LÁSZLÓ TAMÁS: AZ 1809-es győri ütközet a magyar történeti irodalomban

VIZI LÁSZLÓ TAMÁS AZ 1809-ES GYŐRI ÜTKÖZET A MAGYAR TÖRTÉNETI IRODALOMBAN „A magyar hadtörténelem egyetlen eseménye sem ártott annyit a magyar fegyverek hírnevének, mint ez a csata. Mert az nemzetünk becsületére a bel- és külföld közvéleményében súlyos csapást mért. Az ütközet elvesztését ugyanis annak tulajdonítják, hogy a fölkelők egy része vad futásban egész Pestig menekült."

1 - állapította meg az 1809. június 14-i győri összecsapásról a XIX-XX. század fordulójának kiváló történetírója, Wertheimer Ede

2

. De vajon mi az oka annak, hogy a győri ütközet a magyar hadtörténet egyik legellentmondásosabb, legtöbbet vitatott katonai eseménye lett, melyet annyi vád, lesújtó bírálat, szégyenteljes kritika és élcelődő megjegyzés kísért? Mi az oka annak, hogy a győri ütközet egyenesen a magyar nemesség gyávaságának és megfutamodásának vált szinonimájává? Miért fonódott össze a magyar nemesi felkelők neve a győri futással? S miért azonosítják a győri ütközetet kizárólagosan az utolsó nemesi felkeléssel? Holott a - francia háborúk idején 1809-ben a negyedik alkalommal - Napóleon ellen fegyverbe szólított inszurrekció a János főherceg által vezetett császári-királyi haderő alárendeltségében vett részt a magyarországi hadszíntér döntő összecsapásában, a vereséggel végződött győri ütközetben. Hadrendjüket, az arcvonalban történő elhelyezésüket, a reguláris erők közé történő beosztásukat, az összecsapásban elfoglalt pozícióikat, János főherceg táborkara - élén Nugent táborkari főnökkel

3 - határozta meg, s a parancsokat és utasításokat is tőlük kapták. Jelen tanulmányban, miközben áttekintjük az 1809-es győri ütközet magyar történeti irodalmát, ezekre a kérdésekre is megpróbálunk választ adni. *** 1 WERTHEIMER 450-451. 2 Wertheimer Ede (Pest, 1848. jún. 2. - Berlin, 1930. dec. 26.) történész, egyetemi tanár, a MTA tagja. Fő munkái: Ausztria és Magyarország a tizenkilenczedik század első évtizedében. I.- II. Budapest, 1884., 1890.; I. Napóleon viszonya Magyarországhoz. Budapesti Szemle, 1883. 77. k. 161-179. (A tanulmány 1883-ban, Lipcsében német nyelven, is megjelent Beziehungen Napoleon I. zu Ungarn címmel.); Az 1811—

12-iki országgyűlés. Budapest, 1910.; Gr. Andrássy Gyula élete és kora. Budapest, 1910-1913. 3 Nugent Laval gróf, vezérőrnagy, János főherceg belső-ausztriai seregének (das Heer von Innerösterreich) táborkari főnöke.