László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély

A gróf Esterházy család 1648. július 12-én váltotta ki a zálogból Devecser várbirtokát, s mivel a birtoklási viszonyok már 1626 óta rendezetlenek voltak, 1650-ben Miklós nádor gyermekei között osztották fel a birtokokat. A pápai, ugodi és devecseri uradalmak - az öt fiú és két leány közül - a legfiatalabb fiúra, az akkor 9 éves gróf Esterházy Ferencre szálltak.

39 Ettől kezdve a családnak ez az ága uralta - 1945-ig - a fenti három uradalmat. VIII. A devecseri vár szerepe a török kor utolsó évszázadában - Esterházy Ferenc birtoklása Devecsert ebben az időben nem csupán uradalomként, hanem katonai erősségként tartották számon. S bár a vár tulajdonképpen az egész török háborús korszakban megőrizte középkori jellegét: aránylag vékony, magas várfalait, valamint nem volt ágyúharcra berendezkedve, s hiányoztak bástyái, tömör vastag falai, azért még így is egyfajta erődítményt képviselt. Az itt tartózkodó katonaság azonban nem mindig viselkedett hivatásának megfelelően, pl 1664-ben.

60 Köprülü Ahmed nagyvezér ekkor indított újabb támadást a Dunántúlon, s bár a harcok nem érintették Devecsert, egy tévhit miatt megijesztett és elmenekülő katonák kirabolták gróf Esterházy Ferenc vagyonát, feltörték ládáit, elrabolták borát, elhurcolták malmából a lisztet. 1683. júniusban azonban valóban elérték, és jelentősebb harc nélkül elfoglalták Devecser várát a törökök.

61 A szeptember 12-én Bécsnél elszenvedett vereség után viszont a török hadsereg gyors ütemben vonult vissza, s harc nélkül ürítette ki a júniusban elfoglalt várakat, köztük Devecsert is. 1690-ben szűnt meg a török uralom örökre a Dunántúlon, mikor Kanizsa várának török katonasága is átadta a várat. Devecser ekkor már jelentős uradalmi központ volt, amelyhez számos falu és birtok tartozott. Az Esterházyak alatt ide sorolhatjuk Devecsert, Káptalanfát, Nyárádot, Székpusztát, Gyöpöspusztát, Becsepusztát, Kolontárt Csajágot és Hidegkutat. (1626. április 23-i helyzet.)

62 Az Esterházy uradalom igazgatási, begyűjtési és bíráskodási központja a devecseri várban volt, s itt székelt a devecseri udvarbíró és a devecseri jószág nagyszámú tisztviselője a szolgaszemélyzettel együtt. A mezővárosban az uradalmi alkalmazottak mellett legnagyobb számban a vitézlő rend tagjai éltek, akik mint fegyvert viselők elkülönültek a parasztságtól. Ök hajtották be az adókat, és ennek fejében a földesurak az anyagi szolgáltatásoktól mentesítették őket: pénz- és terményadó, valamint robotmentességet kaptak. Az általuk művelt földekért katonáskodással tartoztak a főúrnak, s bár telkeikkel szabadon rendelkezhettek, birtokcsere vagy adásvétel után a vevőnek, aki helyükbe lépett, ugyanúgy vállalnia kellett a hadiszolgálatot. Ez a kiváltságos helyzet azonban csak a háborús időszakhoz kötődött, s a török veszély megszűnésével igyekeztek őket visszaszorítani a jobbágyi állapotba. 5S

. Tanulmányok 1994. 137.0. 5

". Veress 1996. 57. o. "". Veress 1996. 59. o. 6I

. Karácson 1896. Hadtörténelmi Közlemények 1896. 333. 0. 62 .Tanulmányok 1994. 273-274. o.