László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

ACTA MUSEIPAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 2004 Dr. LÁSZLÓ PÉTER A NÁDOR-TERMI PÁPA FESTMÉNY A PÁPAI FÖ TÉR A 17-18. SZÁZADBAN A festmény Gróf Esterházy Ferenc (1683-1754) újonnan épített pápai kastélyának nagy ebédlőtermét - amely ma Nádor-terem néven ismert - négy nagyméretű festménnyel díszítette, amelyek Pápa, Devecser, Tallós és Szempc kastélyait ábrázolják.

1 A festmények közül sajnos csupán kettő, Pápa és Tallós ábrázolása maradt fenn, míg a másik kettő nem élte túl a II. világháború és az azt követő zavaros évek pusztításait, azokat csupán a Nádor-teremről az 1920-as években készült fotókról ismerjük.

2 A képek művészeti értékük mellett jelentős történeti és helytörténeti jelentőséggel is bírnak és sok esetben forrásul is szolgálnak a 18. századi Tallós és Pápa topográfiáját kutatók számára. Általában feltételezték azt, hogy a Pápát ábrázoló festmény/ amely nem csupán a kastélyt, de szinte az egész várost ábrázolja topográfiai hűséggel készült, s hűen tükrözi a 18. századi állapotokat.

4 Egyéb források hiányában ez kiindulási alapul szolgált a festmények keletkezési idejének meghatározásánál is, s a festményen szereplő illetve már nem szereplő, de egykor meglévő épületek alapján próbálták behatárolni azt az időpontot, amikor azokat az ismeretlen művész készítette. Ez azonban, mint látni fogjuk, tévútra is vezette a kutatókat. Az a feltételezés ugyanis, hogy a Pápát ábrázoló festmény minden részletében hűen tükrözi a korabeli várost, utcáit és házait, csak részben, bizonyos megszorításokkal igaz. Mithay Sándor volt az, aki talán a legkésőbbre, 1760-ra datálta a Nádor-termi képeket. De ha más adatok ezt nem támasztanák alá, akkor is bizonyosra vehető, hogy a festmények gróf Esterházy Ferenc megrendelésére és még az ő életében, tehát 1754 előtt, készültek. Ugyanis a megrendelőnek határozott szándéka és elképzelése volt arról, hogy miért éppen ezekkel a képekkel kívánta díszíteni pápai kastélyának reprezentatív termét. Gróf Esterházy Ferenc és testvére József atyai örökségként jutott a semptei uradalom birtokába, majd 1719-ben I. Lipót királytól adományul kapták bátyjuknak, a Rákóczi Ferenc pártjára állt gróf Esterházy Antalnak elkobzott birtokait, a pápai, ugodi, devecseri és 1 A pápai kastély 1799-ben felvett leltára egyértelműen meghatározza az egyes festmények témáját. Az irodalomban néha előfordul, hogy évesen azonosították be a képeken látható kastélyokat. GEKM ltsz.: 63.203. 2 A Gróf Eszterházy Tamás úr uradalma címet viselő fotóalbum, GEKM ltsz.: 78.21.1. 1 A Pápát ábrázoló festmény adatai: olaj, vászon, 310x460 cm, GEKM ltsz.: K 97.1. 4 Elsősorban Mithay Sándor volt az, aki egyéb források hiányában ily módon próbálta meghatározni a festmény keletkezési idejét. Mithay, 1985.