László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)
OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély
A Csoron család a XVI. század második felében már nem lakott Devecser várában, hanem a török harcterektől távolabbi, biztonságosabb Sopron vármegyei Kabold (Kabersdorf) és a Pozsony vármegyében lévő Jókö (Dobra Voda) nevű váraikban éltek. Csoron János folytatta apja birtokszerző politikáját, s az 1560-as években már birtokában volt 6 vár (Devecser, Somló, Jánosháza, Ugod, Kőszeg és Kabold) valamint neki adózott 80 falu. Csoron János a katonáival mindenhol ott volt, ahol török veszély fenyegetett. 1573. decemberében még Musztafa basa is panaszkodik a devecseriek portyázásai miatt Trauson Jánosnak. „Im ez nemöli naponnis, az tihaniak deuecieriek nagi haddal zazlokkal föl keülven, az Balaton mellett valami sokadalomra ütöttek, egi nehaniat az mieinkben fogua viuen, az kappaniak rea találtak és mind zazlostul ide hoztanak bennök..." 27 Ezekben az időkben már a család megbízható familiárisai közül kiválasztott várnagyok intézték az ügyeket Devecserben. (Annyit tudunk még, hogy 1576-ban a pozsonyi kamara előirányozta a kalandozások során „lepusztult" devecseri vár kijavítását. A tervezett tatarozást 1578-ban végre is hajtották, a munkálat részletei azonban ismeretleA vár polgárosítása. Az örökösödési ügyek 1584-ben fiú utód nélkül halt meg Csoron János, s ezzel a Csoron család fiúágon kihalt. János Anna nevü lánya a költő Balassi Bálint testvéréhez, Istvánhoz ment feleségül, Margit pedig gróf Nádasdy Kristófhoz. Ez a két lány illetve férjeik örökölték a hatalmas Csoron-vagyont. Devecser vára és várbirtoka Margitra és férjére, Nádasdy Kristófra szállt 29 , majd Kristóf halála után a birtok irányítását ideiglenesen fia: Nádasdy (II.) Tamás látta el. O hivatalosan 1609-ben szerezte meg a devecseri birtokot, amikor édesanyja lemondott a javára. A devecseri vár ekkor már csak harmadrendű erősség volt. Őrsége továbbra is részt vett a végvári harcokban, de már nem zsoldoshad védte, hanem a vár körüli városban letelepedett hajdúság, akiket Nádasdy Tamás minden adózás és szolgálat alól felmentett. Nádasdy Tamás - aki nőtlen volt - 1620. február 29-én halt meg'' 0 , azonban még mielőtt az örökösödési ügyek lezárulhattak volna, újabb háború tört ki."' 1 A háborúskodást Nádasdy Tamás testvére, László ki akarta használni. Több hatalmaskodást és birtokháborítást hajtott végre, többek között elfoglalta pl. Devecsert. Mivel ez törvényellenes cselekedet volt, érvénytelenítették a területfoglalásait, s a bonyolult öröklési folyamat során a devecseri uradalmat a Véglai Horváth család szerezte meg/ 2 A birtok azonban gyorsan elaprózódott, s az 1620-1626 közötti években már birtokrészeik voltak itt a Czobor, Kéry, Telekessy, Török, Viczay, Chernél, Liszthy a Balassa és Lippay csalá27 . Takáts-Echart-Szekfü 1915. 63. o. 2S . Pákay 1984. 251-270. o. 29 . Takáts Sándor: Magyar nagyasszonyok 11. k. 271. o. Takáts 1982. 271. a Bethlen Gábor dunántúli hadjáratát követően a dunántúli végvárak magyar katonasága ekkor állt az erdélyi fejedelem oldalára. 12 . lla-Kovacsics 1964.1 72.o./6.jegyzct
