László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély

III. A vár keletkezése és története a Csoron uralom alatt /. A család eredete és a devecseri uradalom megszerzése A XV. század elején Devecserben a helyi Bakos, Cseh, Cser nemescsaládoknak voltak birtokrészei, de a legnagyobb birtokosok a Csoronok voltak. A Csoron családot az 1300-as évekig tudjuk visszavezetni, amikor egy Devecseri Jánosnak nevezett nemesurat illettek „Csórón" ragadványnévvel. Győrök György könyvében a név többféle írásmódban szerepel: Csórom, Csóromy, Csóromi alakban. 11 A Devecseri Csoron család tagjai a XV. század első évtizedeitől kezdve Veszprém vármegye életében egyre jelentősebb szerephez jutottak. 1439-ben az alispáni széket Devecseri Csoron Lajos töltötte be, fia, Gergely pedig Veszprém és Zala vármegye alispánja volt. Devecser sorsa tulajdonképpen a XV. század második felétől már szinte csak a Csoronokhoz kapcsolódik, mivel más nemescsaládok sorra vesztették el a birtokaikat. Valószínű, hogy Csoron Gergely húga az a Csoron Kata, aki férjével, Enyingi Török Ambrussal, Mátyás király udvarnokával királyi adományként kapta 1473-ban Devecsert, Pápa, Ugod és Gesztes várakat 16 faluval és 62 faluban lévő részbirtokkal Veszprém, Győr, Komárom, Fejér valamint Zala megyékben.

12 Az adományozás azonban nem valósulhatott meg, mivel pár évre rá a falvak jó részét a Zápolyiak birtokolták. Győrök György írásából sem tudunk meg többet arról, hogyan kerül a Csoron család birtokába Devecser vára: „...e várat legrégibb emlékezet és szóbeli hagyomány szerint bírta Lucza - ki Devecseri, de igazabban Csórom? vagy Csóromy Luczának nevezett - Csóromi családról kire és mikor jutott, nem puhatolhatott ki."

lj> Gergely alispán unokája volt Csoron András, s tulajdonképpen az ö ténykedései nyomán vált a család a Dunántúl egyik leggazdagabb nagybirtokosává. András vette át a devecseri várbirtokot és várkastélyt az 1500-as évek elején (pontos időpontot nem tudunk), viszont néhány esztendővel később ő volt az, aki a család teljes vagyonát elveszítette, amikor II. Lajos királlyá koronázásakor Székesfehérváron 1508. június 4-én összeverekedett Bakócz Tamás esztergomi érsek embereivel. A király (II. Ulászló) az esetet felségsértésnek minősítette, Csoron András összes birtokát elkobozta, s azokat Bakócz Tamásnak adományozta.

14 A minden birtok és vagyon nélkül maradt ember 1520-ban Várday Pál veszprémi püspök szolgálatába állt, s annak familiárisai közé került. Ez a tény - és az, hogy részt vett 1514 júliusában azon nemesi csapatok soraiban, amelyek szétszórták a parasztok seregeit a Bakonyban - arra bátorította fel, hogy kérvénnyel forduljon II. Lajoshoz volt birtokainak visszajuttatásáért. A király méltányolta is a kérést, s 1521-ben valamennyi birtokát visszakapta Csoron András, aki ezt követően gyors karriert épített ki.

1 1524-ben lett sümegi várnagy, ezt megelőzően veszprémi alispán volt (a főispán maga a püspök: Várday Pál). Ekkor állította helyre Devecserben az udvarházat. Az építkezés befejezését mutatja az a kőből faragott „ajtószemöldökkő", melyen festett " Győrök Gy. 59. o. 12 Koppány 1961. 7. o. 13 Győrök Gy. 59. o. 14 Veress 1996. 22. o. 15 Hóman-Szekfű III. 81. o.