László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

OSZKÓ ÉVA: A devecseri Esterházy-kastély

ACTA MUSE! PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 2004 OSZKÓ ÉVA A DEVECSERI ESTERHÁZY-KASTÉLY Bevezetés „ Öreg, dús ház, átkos, rémes, Kísértetes, bús-regényes, s csodálatos, laknak benne. " (Ady Endre: Az öreg ház) Ez az „öreg ház" szülőfalumban, Devecserben található, a település központjában. A legendás épület története az idők homályába vész, s valóban csodálatos, hogy az évszázadok viharait átvészelve a kastély ma is áll, Devecser büszkesége. Az egykori Esterházy-kastély ma a tudományok, valamint az öregek otthona, ugyanis a könyvtárnak és a szociális otthonnak ad helyet. Engem is számos élmény füz magához az épülethez, amelyet ma is csak úgy emlegetnek: kastély. De milyen volt a kastély még „kastély-korában"? Kik és hogyan éltek benne? E kérdések már kisiskolás korom óta foglalkoztatnak, vonzalmam pedig máig megmaradt a régi épületek, s a múlt szeretete iránt. Most megragadom a lehetőséget, hogy lakhelyem legjelesebb múlttal dicsekvő épületének történetét vizsgáljam. Ugyanis a devecseri kastélyról eddig még „...kellő és kielégítő adatok fel nem jegyeztettek, vagy feljegyezve jobban meg nem őriztettek, s itt elő nem soroltatnak mind, vagy legalább nagyobb részint is, nem ő, hanem a koronkinti mulasztó, vagy a vigyázatlan utódok, vagy végre, mi szinte hihető, valamely zivataros, háborgós időnek még az irattárokat sem kímélő vad csapása lehet az oka." - olvashatjuk A devecseri 1857/8. évi Színműkedvelők emlékkönyvében.

1 A várkastély mai arculata elgondolkoztatott, és kíváncsivá tett, vajon milyen események hatására, mi módon változott az idők folyamán, és hogy alakult ki a jelenlegi épületegyüttes. Dolgozatomban az épület szerepének változásait szeretném bemutatni megyei, illetve esetenként országos események viszonylatában. Ugyanakkor ügyelek arra, hogy a kitekintés mértéktartó legyen, és ne nyomja el az egykori vár történetének bemutatását. Ehhez felhasználtam a várról illetve kastélyról eddig megjelent anyagokat, és a régészeti kutatás eredményeit. 1 Győrök 1859. 57. o.