László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

LÁSZLÓ PÉTER: A nádor-termi Pápa festmény. A pápai Fö tér a 17-18. században

Mária szobor számára új, hatalmas templomot, a serviták számára pedig új kolostort építtetett. A templomot 1659-ben szentelték fel, s a kolostor is hamarosan elkészült. Gróf Esterházy Pál, aki Nádasdy Ferenc sógora volt, mint a Mária-kultusz lelkes ápolója, ezen új kolostor udvarára szánta a Mária emlékmüvet, amennyiben felállítása Pápán akadályokba ütközne. Bár közvetlen adatunk nincs rá, de az 1739-ből származó tusrajzon szereplő emlékoszlop, valószínűleg a gróf Esterházy Pál által már 1664-ben elkészíttetett Mária-oszloppal azonos. Loretomot a török 1683. július 13-án csaknem teljesen felégette és elpusztította, s annak újjáépítésére csak 1702 után került sor, amikor már Esterházy Pál volt itt a birtokos. Kérdés, hogy Pilgram ezt a Pápán 1664 körül a piacon felállított Mária-oszlopot építette-e be rendezési tervébe, díszesebb alapzattal és újabb szobrokkal kiegészítve azt, vagy az újonnan kialakítandó Fő térre egy új emlékmüvet tervezett. Akárhogyan is történt, ez a Mária-emlék új helyén soha nem került felállításra, miután a tér rendezési koncepciója gróf Esterházy Károly idejében teljesen megváltozott. Ezen építészeti terv, az esztétikai, reprezentatív célokon túl jól tükrözi egyúttal azt a törekvést és koncepciót is. amelyet már gróf Esterházy Ferenc elődei is következetesen, s kisebb-nagyobb sikerrel képviseltek, nevezetesen, hogy Pápáról, de mindenekelőtt a város központjából, a kastély közvetlen környezetéből a reformátusokat eltávolítsák, s az a reprezentatív barokk tér, mely a kastélyhoz mintegy felvezetésül szolgál és a város központját alkotja a katolikus hit győzelmét is hirdesse, s katolikus intézményeknek adjon helyet. A Főtér északkeleti házsora Franz Anton Pilgram rendezési terve a Fő teret szegélyező házakat nem érintette. Ezeket az épületeket, mint Maynczek kataszteri felmérése is bizonyítja akkoriban a Hosszú utcába sorolták be. A Hosszú utcának, a plébániatemplom mögötti, s a mai Fő térre eső északkeleti házsora a vártól kiindulva az 1-12. számokat viselte (ma Fő tér 612. számok). A Nádor-termi festmény a várost délnyugati irányból ábrázolja, így ennek a házsornak az utcai frontja szemből látható, sajnos azonban a plébánia templom tömbje ezt nagyrészt takarja. Viszont az 1639-es tusrajzon, amely Pápát éppen az ellenkező irányból mutatja, ez a házcsoport meglehetős topográfiai hűséggel a tópart felől jól látható. A két kép így valójában jól kiegészíti egymást. Itt a telkek egészen a tópartig futottak le, amely a mai Csáky László utca északkeleti vonalában húzódott. Mint a Manyczekféle kataszteri felmérésből is látszik - de Pápa 1660. évi felmérése is ezt igazolja - a Hosszú utca frontjától a tópartig terjedően egész telkek sorakoztak egymás mellett, amelyeket azonban sok esetben keresztben megosztottak, s így kialakult egy alsó, a tóra néző házsor is, egy tóparti utcácskával - kb. a mai Csáky László utca nyomvonalában -, amely azonban akkoriban nem viselt külön nevet. Ezen alsó sor házai is a Hosszú utca részeiként szerepelnek. Egyrészt a piac keleti részén nyílt lejárás tóhoz, másrészt megvolt már a Ruszek-köz, egy lépcsős kis utcácska: „gradam plateola orientent versas tendens"'^, amely a Hosszú utcát összekötötte a tóparti alsó utcával. 33 Gróf Esterházy István és Thurzó Erzsébet 1640. október 21-én kiadott okleveléből, amelyben megerősíti Hegyi István és Farkas Dorottya részére a 12. számú telekre és házra a mentességet a jobbágyi adók és szolgáltatások alól. Prothocollum, 7-8.