László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

UGHY ISTVÁN: Rekonstrukciók és a hantai „gödrös ház". II. közlemény

Most, tehát a XVII. tábla „A", „ET, „C" ábráihoz a következőket fűzzük. Idézet Lükőtöl: ,.a nyári konyha tehát, a téli szállás előtt felütött sátor örököse. így értjük meg, hogy ragadt a kerek kunyhóra a konyha neve ... a kunyhó és a konyha nevek azonosak ... a magyarság téli szállásain már a honfoglalás előtt szilárd faépítményeket készített. A palóc és a székely ház legújabb időkig megőrizte a honfoglalás előtti forma lényeges vonásait. Ezek megegyeznek a dél-oroszországi ukránok építészeti stílusával. Az ukrán háznak a neve is magyar (magyaros - U.I.) eredetű (hata) és a magyar <ház> szó régies alakját őrzi. Ezzel azt bizonyítja, hogy már a honfoglalás előtt mi sem a kunyhót neveztük háznak, hanem a négyszegletes, boronafalu házat. ... a konyha, ill. kunyhó nevekkel csak később, a Kárpátokon belül ismerkedtünk meg. A régi magyar házat a moldvai csángók őrizték meg legeredetibb formájában (19. ábra „A"). „Mikor a nyári konyhát hozzáragasztották a házhoz az ereszt félrelökték." Én inkább így fogalmaznék, a konyhát be tették a szín alá, de lehet, hogy ez is, az is megtörtént. A XVII. táblán a ,.B" ábra kunyhó - „vasalója", a „C"-n így egyesül a házzal. „Az alföldi és dunántúli szobás-konyhás házak a ház és a nyári konyha, ill. a téli és a nyári lakás egyesítéséből keletkeztek." Ha a nyári konyha vermes megoldású volt, vermestől együtt egyesült a házzal, mondom én! „A hortobágyi pásztorok körében sokáig fennmaradt a konyhás háznak ez az eredeti alakja is. A szilárd sárfalu kunyhóval közvetlenül egybeépítették a vasalót, a pásztorok konyháját, ..." („C" rajz.) „A kunyhóval egybeépített, vasalóhoz hasonló építményeket találni a finneknél és észteknél is („A" rajz). Ok a gőzfürdő, vagy gabonaszárító kamra elé építettek ilyen kúpos kunyhókat bejáróul, de nyári konyhának is használták őket." Fontos észrevétel és merész kijelentés a következő, ha az ősiségben is ez így lett volna - miért ne? - és erre még bizonyíték is lenne ... nem kéne annyit őrlődnünk - kételkednünk. Idézet: „A magyar konyha kéménye is ilyen hatalmas sátor alakú építmény." (XVII. tábla, „F", jobb, alsó rajzok) „A palócok olyan kéményes, konyhás házakat építettek, melyekben a házbeli kemencét nem kívülről, a konyhából fűtötték, hanem belülről, a házból." (XVII. tábla „F" 3) „A kemence füstjét sípnak nevezett kandallószerű fűstfogó vitte ki a házból: nem a mennyezeten át a padlásra, mint a régi palóc kürtő (XVII. tábla „F" 2), hanem a falon keresztül a konyha kéménye alá...." Ennél a madártávlati rajznál a rálátás kiemeli, szemléletesebbé teszi az egyes tárgyak használatban betöltött szerepét, úgy mint: a kürtő felett a padlás, leagyagozott deszkáin végzi a munkáját a „kicsi ház" - érdekes, hogy így nevezik ezt az agyaggal kibélelt kis kemencéhez hasonlatos szikra-füst eltérítőt - a füst ebből felszáll a kúp alakú cserénybe, mely felfüggesztve lóg a „kicsi ház" felett. S ha volt még benne szikra ez a beliil-kívül leagyagozott kúp semlegesíti azt. Mint tudjuk, ez a kúp alakú cserény már az ősidőktől kezdve végzi a rábízott feladatot, valamikor a nyílt szabad tűzhely felett himbálódzott. Ide kívánkozik a következő: Bátkynál a padlásra épített kis kemence formájú alkotmányt, kis kemencének nevezem. Kós egyik-másik tanulmányában „füstkatlany"-ról, „medvéről" beszél, Lükö most „kicsi ház"-ként említi, hogy én honnan vettem a kis kemencét, nem tudom, talán a formájáról, de maradjon most már így! „A pitvarban vezető sípkéményt a Szamos-menti és moldvai házakban is megtaláljuk, pedig ott nincs kémény a pitvarban." (XVII. tábla. „F" 1)