László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 9-10. (Pápa, 2004)

UGHY ISTVÁN: Rekonstrukciók és a hantai „gödrös ház". II. közlemény

foglal a házban és lesz belőle kony-ha. kuny-ha") ismét Bátky: ..volt egy egysejtű, föltehetőleg elöereszes magyar házunk, (szerintem az ősmagyar ház) nyitott tűzhellyel, mely hamarosan magába fogadta a szláv kemencét, mi által egy tüzhelyes-kemencés alakulat jött létre. A helyiség füstös volt, ... a kemence száját az időközben ... zárt ereszbe v. pitvarba irányították, a tűzhelyet pedig keskenyebb padka alakjában ide, a kemence szája elé telepítették. Ez a tűzhelyes helyiség, a pitvar, idővel a konyha, a ház pedig... szoba nevet veszi majd fel. A fejlődés e szerint hozzátoldással... történik, s így a <ház magja> a szoba... a végső típus... szoba+konyha+kamra". Lentebb, a 195. oldalon „a füsté len ítés kérdését... úgy oldották meg, hogy a nagy helyiségből elrekesztettek egy kisebb részt, s abba főképpen fűtésre szolgáló kemencét, vagy kályhát tettek, fütőnyílásával kifelé. A kályhás rész neve ház marad: ez később szoba lesz. a másik helyiség szintén ház nevet visel, de megkülönböztetésül szenesház-nak hívják, s idővel... a konyha nevet veszi fel." (A Balkánon a konyhát tüzesháznak nevezik). „Fontos most már az, hogy a balkáni úgynevezett kúlyaház, magyar közvetítéssel kapott, s az eredeti nagyházba doboz formára beépített, azaz menyezettel ellátott szobája (mert a nagy háznak nincs mennyezete, amint a belőle származó szenesház-nak sincs) eleinte sokkal kisebb, mint a konyha, s ezért neve rendesen szobácska. ... a legrégibb házaknál a szenes ház van az utca felöl, s nem a szoba, ... ami talán szintén a ház ősibb voltát bizonyítja.'' Ismételjük még egyszer: A kútyaház (mely a kuca, kúnya=ház-ból neveztetett el) magyar közvetítéssel kapott mennyezettel ellátott, doboz formára beépített szobácskát a nagyházba. A „dobozt" már említettem, de most már neve is van, szobácska. Lényege az, hogy apró, zárt és meleg. A fentebb bőven idézett kis tanulmány megint megtermékenyítette fantáziámat, mely rajzolásra ingerel, és megszületett a 16. ábra. Újfent a gödörből indulok ki, Az „a" (ez nálam itt a konyha) „g" az asztalszerü kemencés tűzhely ez még a konyha=szenesház tartozéka. A „d" kiskemence már a „b" ház=szobához tartozik. A „d" kiskemence - medvének is hívják - melegét a „g" nagy - fö kemencétől nyeri a kürtőn keresztül. Kénytelen vagyok szintekben gondolkodni, mert kezdeti 9-10. századi állapotokat vázolok. (Gödrök pedig vannak!) A későbbiekben 13-19. századig a meleg tér szeparációja már nem ilyen komplikált (egyazon szinten van konyha, szenesház és szoba). A kürtőt, amit Etén is megtaláltak én most felhasználom, de nem a füst kivezetésére, hanem a kiskemencét („d") melegítem vele, a füst ebből felszáll a szabadkéménybe, de füstfogót is tehetek feléje. A „g" "asztalon" tüzelnek és főznek is. Annyiban újítottam, hogy a „g" nagykemence szája elé „tévőt" tettem. Itt a füstöt - lángot nem engedem vissza, hátravezetem a szobába, a kiskemencébe, hogy ez így volt-e, nem tudhatni, lehet, hogy volt ilyen megoldás. A kiskemence később felvándorolt a padlásra, úgy nevezik kiskatlany, medve, vagy lehet, hogy vakkályha lett belőle. A hátsó fertályt a „b" szoba felett le lehet padlásolni. Elkeríteni lehet a gödör utáni részt (lásd az alaprajz ábráját), tehát még egyszer, a nagy váz és annak minden apró szerkezete azért épült fel, hogy a tüzet, a tűz melegét szeparálja, megőrizze, a füstöt igazgassa, lehetőleg kifelé. A gödör, amint már mondtam, azért meghatározott méretű (mindig!) - nem osztódik, szorzódik -, mert bent van a házban. Vagyis a gödör csak akkora lehet, amekkora terjedelmet neki a felépítmény megenged (és munkagödör). A két gödri ágasfával mindig tudok manipulálni. A szelementartó ágast ugyan betettem a gödör szélébe, a tűzhellyel szemközti falba, de az ő helye, akár a „c" előtér fala mellett is lehet, vagy a mestergerendán is állhat. Itt, most egy kontyolt tetőszerkezetet akartam ábrázolni (egyik oldalán, de a másik oldalon