László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugodi Esterházy uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében

Gróf Esterházy Ferenc tehát 1750. év elején bizonyos átszervezést hajtott végre uradalmainak igazgatásában. Hogy erre belső elhatározásból, vagy valamely események hatására jutott, nem tudni. Csak nem rég, mintegy másfél éve, 1748. május 10-én meghalt gróf Esterházy Ferenc bátyja, József, akivel a birtokok egy részét sokáig közösen birtokolták. Bizonyára voltak még rendezésre váró ügyek, amelyeket tisztázni és lezárni kellett. Éppen 1748-ban készült egy tervezet, amely még a két testvér közötti birtokcserékről szólt, és a semptei uradalom területén lévő mezővárosok, mint Cseklész, Sempte és Szempc feletti földesúri joghatóságot kívánta rendezni.

69 Ez tulajdonképpen az 1720as évek végén illetve az 1730-as évek elején történ meggyezés és megosztás lezárása lett volna. E tervezet szerint Semptén és Szempcen a joghatóságot ezentúl teljes egészében gróf Esterházy Ferenc, míg Cseklészen József gyakorolta volna a jövőben. Esterházy József halálával a helyzet bizonyos mértékben megváltozott, de a tervezet ebben, vagy más formában megvalósulhatott. Valamilyen megállapodás bizonyosan történt, amelynek eredményeként gróf Esterházy Ferenc birtokjogai a semptei uradalom területén is megerősödtek. Mindenesetre gróf Esterházy Ferenc uradalmait két nagy részre osztotta és két központ köré csoportosította. Megszüntette, vagy legalábbis csökkentette azt az erősen centralizált birtokirányítást, amely azt jelentette, hogy a hivatalát Szempcen tartó exactor segítségével, ő' maga igazgatta birtokait, közvetlen kacsolatot tartva minden dominium tiszttartójával. A birtokigazgatás korszerűsítésének szándéka mellett ebben talán közrejátszott előrehaladó kora, s gyengülő egészsége is. Most hogy lényegében kezében egyesíthette atyjának gróf Esterházy Ferenc pápai és semptei főkapitánynak (1641-1683) csaknem összes birtokait, lényegében ugyanazt a birtokigazgatási felosztást hajtotta végre, amit annak idején, 1670 körül atyja.

70 Dunántúli birtokainak élére Bittó József pápai tiszttartót, a dunán-inneni birtokainak élére pedig Dobóczky Ádám semptei tiszttartót nevezte ki prefektussá. A két nagy uradalmi központ Pápa és Szempc lett. A prefect us a tiszttartók segítségével irányította az egyes uradalmakat. így a devecseri tiszttartó, Poór János a pápai prefectus alá lett rendelve. Az új szervezeti felépítésnek megfelelően, értelemszerűen Pápára is külön tiszttartóságot kellett szervezni, és pedig ide tiszttartónak Bittó József legidősebb fiát, Ferdinándot nevezte ki gróf Esterházy Ferenc. A gróf 1753. decemberében, Bittó Józsefnek írt levelében utal első ízben a pápai tiszttartóra: „Örvendek azon, hogy lábai dagadása megapad Kglmednek; az orvos doctor praescriptioja szerént csak conservállya Kglmed magát; sárban, hóban, essős nedves üdőben ki ne járjon, hanem a' folyosókon sétálhat; és az. ollyatén commotio égéssé gère fog szolgálni. Az Conscriptiot ha szintén elkezdi-is, ne continuállya [hanem] Fiára a' Tisztartóra, 's a' mellé adandó Tisztek[re] [hagyja] Kglmed;"

71 Bittó Ferdinándról tudjuk, hogy 1745-ben a királyi tábla esküdt jegyzője volt, s a 40-es években,

72 mint jurátus már bizonyos feladatokat látott el az Esterházy család szolgálatában. Bittó Ferdinánd valószínűleg egészen 1758. októberében bekövetkezett haláláig betöltötte a tiszttartói hivatalt. Utódja feltehetően Nagy István volt, akiről mint pápai tiszttartóról 1761. december 16-án van az w FÜLÖP 1994. 235. 7,1 LÁSZLÓ 2002. 115-119. 71 GEKM ltsz.: 75.109.17. 72 DR. BITTÓ 1931.