László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)
LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugodi Esterházy uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében
a pápai tiszttartónak, amikor a határidők be nem tartása miatt nyilván sok elfoglaltságukkal mentették magukat. 51 Éves és negyedéves számadásokat kellett készíteni a számtartónak, a kasznárnak, de a maga területén számadásokra volt kötelezve a porkoláb is. Ezenfelül gróf Esterházy Ferenc alkalomszerűen külön kimutatásokat is kért egy-egy részterületről. Leveleiben a gróf szinte állandóan sürgeti a számadások megküldését, sokszor büntetésekkel is megfenyegetve tisztjeit. „Az óó esztendő föllííl már az hatodik hét is eltölt, az okáért a' számtartót ösztönözze Kgd, hogy mentől előbb készítse el, és küldgye meg, mind azért, hogy a tavalyi Proventusnak dolga miben légyen, tudhassam, mind pedig, hogy az kiadott Instructionak Punctuma observáltassék." - írta Bittó Józsefnek 1745. február 12én. 52 „/.../ a' mit kívánok, csak írásbul áll; ha az Perceptiot és Erogatiot üdőről üdöre mindenkor annak rendi szerént följegyzették, az Angarialis Extractusokat hamar, és könnyen megcsinálhattyák /.../" - áll 1753. február 2-án kelt levelében. 53 Kétségtelen, hogy az uradalom tisztikarában bizonyos lazaság és fegyelmezetlenség uralkodott, ami részben abból a patriarchális familiárisi viszonyból fakadt, amely gróf Esterházy Ferenc és alkalmazottai között fennállt. Az uradalmak irányítását tulajdonképpen maga a gróf végezte, saját használatra még külön könyvelést is vezetett, pontosan feljegyezve a neki megküldött bevételeket, s a gazdaság fontosabb adatait.* 14 Minden részletkérdésre kiterjedt figyelme, s az a precizitás, amelyet a szakirodalomban gróf Esterházy Károlyra jellemzőnek tartanak, legalább ugyanazon mértékben érvényes volt gróf Esterházy Ferencre is. Ez csak részben fakadt jelleméből, de tulajdonképpen a gazdasági irányítás akkori rendszeréből következett. Ez a centralizált irányítás adminisztratív, pénzügyi vonalon annyit jelentett, hogy egyetlen exactor működött csak Szempcen, Dobóczky László személyében, akihez minden uradalomból a számtartók és a kasznárok felküldtek számadásaikat. A tiszttartók sűrű levelezésben álltak magával a gróffal, akinek beszámoltak részletesen az uradalom ügyeiről, s akitől megkapták utasításaikat. Ugyanakkor a tiszttartók bizonyos önállósággal is rendelkeztek, s számos kérdésben, még személyi ügyekben is önállóan dönthettek. Sok esetben írta gróf Esterházy Ferenc Bittó Józsefnek egyes ügyekben, hogy döntsön belátása szerint, ahogy jónak látja. A tiszttartókat, s adott esetben egyéb vezető tisztjeit is családi kapcsolatok alapján saját környezetéből választotta, akik maguk is saját birtokkal rendelkező, gazdálkodó nemes emberek voltak. Bittó József tiszttartót is Pozsony vármegyéből hívta a pápaugodi uradalom élére, akinek csallóközi birtokai tulajdonképpen szomszédosak voltak a semptei uradalommal. Dobóczky Ádámnak, a semptei tiszttartónak Nyéken volt kúriája. A Bittó és Dobóczky családot egymáshoz is rokoni szálak fűzték, s a családokon belül is többen az Esterházyak szolgálatában álltak. Dobóczky László, az exactor Dobóczky Ádám tiszttartó, majd prefektus fia volt. Bittó József legidősebb fia, Ferdinánd 1750 után tiszttartóként működött Pápán tulajdonképpen apja beosztottjaként. Dobóczky Ádám 51 Gróf Esterházy Ferenc levele Bittó Józsefhez, 1753. február 2. GEKM ltsz.: 75.109.3. 52 GEKM ltsz.: 75.102.4. "GEKM ltsz.: 75.109.3. 54 Amikor 1741-ben Pápán már nem emlékeztek arra, hogy az 1739-ben eladott csákvári zab árát megküldték-e Esterházynak, ö saját könyvelésében nézett utána. Levele Bittó Józsefhez, GEKM ltsz.: 75.97.10.; 1741-ben kérte Esterházy az 1739. évi őszi és az 1740. évi tavaszi gabonavetés extractusál, hogy könyvébe bevezethesse. GEKM ltsz.: 75.96.53.
