László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)
LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugodi Esterházy uradalom gazdasági szervezete a 18. század első felében
gesség, mint a gyönyörűség vagy a pompa kedvéért épült - bár egyébként elég tágas, és lakás céljára igen kényelmes volt - most, ebben az időben új formában építik át, és a lehető legjobb és legtöbb kényelemmel bővítik ki mind a felső, mind az alsó szinteken, " Iő Új szélesebb kaput nyitottak a Fő tér felé, s gróf Esterházy Ferenc 1738-ban a piacot is áthelyeztette a Borsosgyöri-kapu kapu környékére és megszüntette a szabad bejárást a várba. 17 Valójában az építkezés akkor vett új fordulatot, amikor 1743-ban a gróf szerződést kötött Franz Anton Pilgram bécsi építésszel, aki nagyszabású tervet készített, s a középkori vár javítgatása helyett a kor stílusában egy reprezentatív, valóban főúri barokk kastélyt emelt annak helyén. 18 Az építkezés még 1754-ben, gróf Esterházy Ferenc halála évében sem fejeződött be, de az eredeti nagyszabású terv már nem valósult meg, s a délnyugati, tulajdonképpeni fő szárny nem épült meg. Ekkor még megvolt a várat északról és keletről körülölelő tó, még látszottak a külső védelmi sáncok és árkok nyomai, s általában az épülő kastély környezete még rendezetlen képet mutatott. 19 Az építkezés oly módon folyt, hogy a gazdasági tisztviselők mindvégig használták a vár helyiségeit, s a gróf számára is mindig fenntartottak lakható szobákat arra az esetre, ha Pápára jönne. Maga az uradalom is az 1720-30-as években meglehetősen elhanyagolt képet mutatott. A falvak jórészt lakatlanok, puszták, a földek megműveletlenek, s így jövedelmet alig hoztak. A megmaradt kevés számú lakosság szinte szabadon használta a határt, s a lakatlan falvak földjein legfeljebb a szomszéd falvak nyájai és csordái legelésztek. Mindenki ott foglalt magának földet, ahol talált, s nehéz volt meghatározni az úrbéri szolgáltatások alapját alkotó egységes mértékrendszert. Miután a királyságból, vagyis Magyarországból, amely régtől fogva az Ég és Föld Királynéjának, azaz Isten Szülőanyjának, Szűz Máriának kegyeibe felajánlott volt, s az Apostoli Marianum nevet jelenleg is viseli, a győzedelmes legfelségesebb császár és király, VI. Károly, a mi legkegyelmesebb urunk, rátermettsége révén a kereszténység esküdt ellenségének vészhozó dühét és fegyvereit már néhány éve visszaverte, s az aranyló, tartós béke korszaka beköszöntött, gróf Esterházy Ferenc - mint 1735-ben megfogalmazta - atyai módon gondoskodni óhajtván alattvalóiról, mindenekelőtt pedig a Pápa városában és a hasonló nevü uradalomban élőkről, szükségesnek és üdvösnek tartotta felmérni és rendezni a földesúri szolgáltatásokat, s az azok alapját képező telekviszonyokat, mivel Jóllehet semmi sem állandó a nap alatt, de a rend a lelke mindennek" 20 . A gróf tehát Maynzeck Henrik uradalmi földmérővel felmérette az uradalmat, s falvanként pontos katasztereket készíttetett, amely munkák még az 1740-es években is, és nem csak a pápa-ugodi, de a devecseri és semptei uradalmakban is folytak. Az 1730-as évek végén megkezdődött a lakatlan falvak benépesítése is, Esterházy Ferenc főként német és részben szlovák telepesekkel szállatta meg a puszta telkeket. 21 16 IFJ. HERMANN 1999. 33. 17 Gróf Esterházy Ferenc levele Bittó Józsefhez. 1738. június 30. GEKM ltsz.: 75.94.8. Is Révhelyi Elemér jegyzetei a tatai Kuny Domonkos Múzeumban. 8. Doboz, Fasc. No. 2. 10-11. '" Vö. Pápa látképe 1739 és 1750 között, tusrajz. RÓZSA 2000. 2. Azám. 33. XII. kép. 20 Conscriptio Interiaris Oppidi Papa. A dokumentum 1735-ben kelt bevezetője. VemL. IV. l/g./bb: VIII. 439: Fase. Lra Met NB et A. 8-9. 21 Gróf Esterházy Ferenc első ízben 1736-ban Szűcsre hívott be német telepeseket. Ezt követte 1737-ben Fenyőfő, 174i-ben Ság és Béb, 1744-ben Szentiván, 1748-ban Nagyganna, 1752-ben Nyögérés Kisganna betelepítése. ILA-KOVACSICS 1964. 124, 188, 1 19, 120, 276, 222, 325. Béb esetében tudjuk, hogy a lotharingiai telepesekkel együtt szolávok is érkeztek a puszta helyre. A német telepesek egy része sem közvetlenül
