László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

TÓTH G. PÉTER: Emberevők - Törökverők. A magyarokról kialakított sztereotip képek és a vég vidéki lakomák kérdése

korábban ismertnél kegyetlenebb kivégzési módot rendelt el. Miután kínzással a helyőrség tagjait vallomásra bírták, egymás után karóba húzták őket, testüket lassú tűzön megsütve, leiig nyersen a még élö, kiéheztetett társaiknak ételként felkínálták. Kinizsi az utoljára maradt zsoldost kegyelemből a kannibalizmus helyett lassú éhhalálra ítélte.

65 Ezt Bonfini a következőképp mesélte el: „Pál [Kinizsi Pál] pedig, amikor meghallotta, hogy az ör katonák Görögfej érvárnak Greca [Belgrád, Nándorfehérvárj a törökök kezére való átjátszásáról szőnek terveket, az összeesküvés főkolomposaira azonnal csapatokat küldött, és ezek iszonyú kínzások után bevallották a bűnt, mire borzalmas és - azt hiszem sosem hallott büntetéssel sújtotta valamennyit, tudniillik a leggyalázatosabb börtönbe csukta, minden nap egyet közülük kecske módjára nyársra húzatott, ezt tűzön ropogósra süttette, és társainak eledelül adta, a rettenetes lakoma szörnyűségét növelendő, megmegkérdezve, ínyükre való-e az áruló húsa; végül pedig, amikor már nem maradt közülük senki, akivel az utolsót megetesse, ezt, megvonván tőle a szükséges táplálékot, lassan halálra éheztette. " A történetet egyébként Bonfini Rerum Ungaricarum Decades című művének 1543. évi bázeli kiadásában látott először napvilágot. Bonfini müvét 1565-ben Kolozsvárott is kiadták Heltai Gáspár műhelyében. Mindezeket a kiadásokat az 1568-as újabb bázeli, frankfurti és az 1690-es Köln-i és hanaui kiadások követték.

67 A végvidéki lakomák legismertebb elbeszélése azonban ahhoz a Drakula vajdához kapcsolódik, aki mind Magyarországon, mind Nyugat-Európában a kegyetlen, vérszomjas és vad hőst jelenítette meg. Nem véletlenül beszélek hősről és nem anti-hösről, mivel bár Vlad Tepes történeteinek és cselekedeteinek kortársi megítélése nem volt egészen egyértelmű, mégis gyakran beszéltek róla úgy, mint neves törökveröről vagy a keresztény világ védelmezőjéről. A nyugati források annak ellenére, hogy „egy fölöttéb kegyetlen, borzalmas történetet" tártak az olvasóik elé - "a vad gonosztevőről, Drakula vajdáról, ahogyan ő az embereket karóba húzatta és megsüttette, s ahogyan fejjel lefelé lógatva megfőzette őket egy üstben^ - nem felejtették el megemlíteni, hogy - „Drakula és fivérei letértek hitükről - mármint a tévelygő keleti keresztény vallásról -, fogadalmat tettek és felesküdtek a keresztény hitre, annak megvédelmezésére. " Mindemellett kegyetlenkedéseinek elbeszélései a purgatórium és a pokol képeit idézték, mintegy az evilági bűnök megtorlójaként ábrázolva Drakulát. Az áldozatai holtteste mellett falatozó vajdáról egy 16. század eleji német röplap így írt: „asszonyokat és férfiakat, ifjakat és öregeket karóba húzatott a hegy lábánál álló kápolna mellett, maga pedig odaült alájuk középre, s jóízűen elfogyasztotta a reggelijét". Másik alkalommal saját alattvalóival a következőket művelte: „csináltatott egy nagy üstöt, tetejére átlyuggatott deszkákat tétetett, s az embereket azon át fejjel lefelé belelógatta, így tartván őket foglyul, majd megtöltötte ^ Tóth Zoltán, Mátyás király idegen zsoldosserege (a fekete sereg). (Budapest: Stádium, 1925) 348-349. 66 Antonio Bonfini, „Magyar történet." In: Humanista történetírók. Válogatta, részben fordította, a szövegeket gondozta és a jegyzeteket írta Kulcsár Péter. (Budapest: Szépirodalmi, 1977) 225, 243-244. Kulcsár Péter fordítása. / Antonius de Bonfinis, Rerum Ungaricarum Decades. Basilae [Bázel], Winter, 1543. [RMK, II 1/344]; Claudiopoli [Kolozsvár], Heltai, 1565. [RMK, 11/97]: Basileae [Bázel], Franco, 1568. [RMK, Hl/570]; Francofurti [Frankfurt], Wechel, 1581. [RMK. 111/706]; Coloniae Agrippinae [Köln], Widenfelt, 1690. [RMK, 111/3633]; Hannoviae [Hanau], Wechel, [RMK, 111/1027]. Kritikai kiadása = Antonius de Bonfinis, Rerum Ungaricarum Decades. Fdiderunt I. Fógel et B. Iványi et L. Juhász. Tom. FV. Pars I. Budapest: Egyetemi Nyomda, 1941. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum. Saeculum XV. 67 Heltai Gáspár. Krónika az Magyaroknak dolgairól. (Kolozsvárott végezé Heltai Gáspárné, 1575). Hasonmás kiadás Kulcsár Péter tanulmányával. Varjas Béla gondozásában (Budapest, 1973) / Heltai Gáspár, Chronica az mugyaroknac dolgairól. (Kolozsvárott végezé Heltai Gáspárné, 1575.) [RMK, 1/129]