László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

ERDÉLYI GYULA: Adatok Pápa város madárfaunájának ismeretéhez

ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 8 -2003 ERDÉLYI GYULA ADATOK PAPA VAROS MADARFAUNAJANAK ISMERETÉHEZ Pápa város madárvilágát összegező tanulmány a jelen időkig még nem került feldolgozásra. Annak ellenére sem, hogy a kezdő lépéseket Wachsmann János egykori gazdatiszt megtette az 1905-ben megjelent „Pápa város egyetemes leírása" című munkában közzétett tanulmányában. E feldolgozásban azonban a szerző a városkörnyéki madarakat ismertette, mint ahogy írásának zárásaként meg is jegyezte: „Ezen Pápa város határában elejtett és fogott madarak jegyzéke napi jegyzeteim nyomán készült és az itt felsoroltak nálam preparálva láthatók." így az általa felsorolt madárfajok döntő többsége kifejezetten a várostól távolabb eső területeken került megfigyelésre, amit egyébként a felsorolás egyértelműen alátámaszt Mindössze néhány madárfajt lehet úgy is jelölni Wachsmann János által regisztrált 122 faj közül, mint amelyek a városban is előfordulhattak. Jómagam több mint negyven éve vizsgálom nem csupán Pápa város környékének, hanem magának a városnak is madarait. Ezen több évtizedes, többnyire alkalomszerű megfigyeléseknek eredményét iparkodom most összegezni, utalva azokra a változásokra is, melyek óhatatlanul kihatottak a város madárfaunájára. Ilyen változás például a Tapolca patak „eltűnése", a negyven évvel ezelőtt még meglevő halastó megszűnte. Ez utóbbi ugyan éppen meglehetősen szegényes vízi növényzete (nádas, gyékényes, sasos biotóp gyér volta) miatt madártani szempontból nem tűnik kiemelt fontosságúnak, a benépesült zöld területek, a kertkultúrában beállott változások, a gépjárműforgalom növekedése viszont érzékenyen érintette a madárvilágot. Az általam regisztrált mintegy száz faj között természetesen nem szerepelnek olyan, a város felett vonuláskor elhúzó madarak, mint pl. a vetési lúd (Anser fabalis), valamint az ugyancsak átrepülő bütykös hattyú (Cygnus olor), vagy holló (Corvus corax), és az ötvenes években, a várkertben még vonuláskor meg-megpihenő kék galamb (Columba oenas). Besoroltam viszont a város madarai közé a nagy kócsagot (Egretta alba) és a tőkés récét (Anas platyrhynchos), mivel az előbbi az elmúlt évek óta rendszeresen megjelenik a Bakonyér várkerti szakaszán, mint áttelelő, az utóbbi pedig a régi halastó vizén mutatkozott, illetve a közeli évek téli napjain a Bakonyérben. Az egyetlen alkalommal megfigyelt hamvas küllő (Picus canus) és kerti sármány (Emberiza hortulana) viszont éppen ritkaságuk okán kerültek a felsorolásba. Feltételezhető ugyanis, hogy előfordulásuk jelezheti régebbi, illetve majdani megjelenésüket a városban. Ugyanez vonatkozik a szintén egy alkalommal megfigyelt parlagi pityer (Anthus campestris) előfordulására is.