László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

VARGA ÉVA TERÉZ: Az utolsó bába Gecsén. Adalékok az utolsó bábanemzedék történetéhez Bella Józsefné Vasvári Zsófia bába (1907-1996) tevékenységén keresztül

ACTA MUSEI PAPENSIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 8 - 2003 VARGA ÉVA TERÉZ AZ UTOLSÓ BÁBA GECSÉN Adalékok az utolsó bábanemzedék történetéhez Bella Józsefné Vasvári Zsófia bába ( 1907-1996) tevékenységén keresztül. Vasvári Zsófia menye, a szintén gecsei születésű Csapó Irma 1949-ben kötött házasságot az ifjú Bella Józseflel. Kis híján egy fél évszázadig élt közös háztartásban anyósával, akit ő ápolt, gondozott 1996-ban bekövetkezett haláláig. Napjainkig megőrizte anyósa nagy becsben tartott bábakönyveit, iratait a családi fotókkal együtt. 2003-ban a Gecsei Helytörténeti Gyűjteménynek ajándékozta az írott anyag nagy részét.

1 Ekkor vetődött fel a gondolata jelen tanulmány megírásának. A források felhasználásán túl jó lehetőséget nyújtott özv. Bella Józsefné Irma néni csodálatos emlékezőtehetsége, amellyel az apró részletekig menő pontossággal felidézte a család és anyósa tevékenysége krónikájátjócskán visszanyúlva az 1949. előtt történtekre is. Köszönet illeti Kiss Sándor polgármester, Pfilfné Bagics Judit jegyző és az Önkormányzat dolgozóinak lelkes segítségét is, mellyel jelentősen hozzájárultak e munka elkészüléséhez. A bábaság, mint a szülést segítő tevékenység több évezredes múltra tekint vissza. A bába ezer szállal kötődik a társadalom egész életéhez. Nem véletlen, hogy a körülöttük kialakult képzetkör gyakran megragadta íróink, művészeink fantáziáját is.

2 A bábával kapcsolatos témakört a néprajzi szakirodalom majd minden, az emberélet fordulóihoz kötődő szokásleírásban érinti. Ezek a néprajzi munkák azonban a bába tevékenységét, szerepét, személyét mindig kiemelve az összefüggésekből csak megemlítették, vagy hozzákapcsolták valamely néprajzi-történeti témakörhöz, például a boszorkányperek bábaboszorkánya. Sokat tudunk a bábáról, azonban a kérdéskört történetileg nem vizsgálta a néprajztudomány.

3 Deáky Zita a 18. századig visszamenően kezdte meg a téma ilyen irányú vizsgálatát, melynek alapos körüljárása több publikációt is eredményezett. Jelen dolgozatommal adalékokkal kívánok szolgálni a bábaság történetéhez. A Vasvári Zsófia után fennmaradt bábakönyvek különösen érdekesek lehetnek egy szülés problémái, újszülöttek rendellenességeivel foglalkozó kutató számára, de sokat mondanak a néprajzkutatónak is, hisz az egészségügyi bejegyzéseken kívül sok egyéb, az életmódra utaló adatot is tartalmaznak. 1 Ezek fénymásolatai a Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum Néprajzi Adattárában (továbbiakban ^ GEK NA találhatók.) 2 Voigt Vilmos: Ahonnan és ahová. In: Deáky Z.: 1996. 5. 3 Deáky Z.: 1996.9.