László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

TÓTH G. PÉTER: Emberevők - Törökverők. A magyarokról kialakított sztereotip képek és a vég vidéki lakomák kérdése

gát tűzzel-vassal elpusztították, sőt ezek vezéreit: Erchangert meg Bertholdot is lenyakazták. [...] Azonban Zolta vezér meg főemberei Léi, Bulcsú és többi vitézeik halála miatt szerfölött fölháborodtak. " 1 Mind a nyugati, mind a keleti kereszténység körében az Antikrisztus eljövetelét hirdető harcias népek között első helyen a szkíták és a hunok szerepeltek. A magyarok a nyugati forrásokban a hunok leszármazoltaiként váltak a végítélet-beteljesítő néppé, míg a keleti, bizánci forrásokban ez az eredetmagyarázat nem került bele a kortárs írástudók műveibe. Mindennek ellenére a magyar uralkodóház hunokkal kapcsolatos eredetmítosza már a 11. században általánosan meghonosodott, mint ahogy erre az elveszett ősgeszta feltételezett szövege vagy István király Nagyobbik legendája is utal.

12 1. Szent István király Nagyobbik-legendájának (1077 körül) szerzője arról tudósít, hogy a magyarok isteni elrendelés folytán hagyták el korábbi lakóhelyüket és vonultak Nyugatra az eltévelyedett keresztények megbosszulására: „az éber isteni kegyelem a veszedelem és tudatlanság fiaira, a faragatlan, kóbor népre, [...] vagyis a Pannónia földjén lakó magyarokra, kegyes pillantással letekintett az égből, hogy akiket az örökkévalóság titkos terve korábban természetes lakóhelyükről napnyugati részekre rendelt a keresztények eltévelyedéseinek megbosszulására, azokat [...] a hamisság útjáról az igazság ösvényére [...] vezesse. Attila kardjának átadása egyszerre jelenítette meg tehát a magyar uralkodók esetén a sztyeppéi népek uralkodói legitimációját, továbbá a nyugat-európai hun mondák elemeinek felhasználásával az isteni kegyelem beteljesítését és a keresztény Európával való kiengesztelődést. Ali. század egyszerű közembere és az udvar képviselői egyaránt vallották magukat Attila utódjának és keresztényeknek, egyszerre voltak tehát hunok és magyarok.

34 A 15-16. század fordulóján a török európai terjeszkedése, valamint az 1500-as év közelgő jubileuma miatt a végítélettől való félelem is erőteljesebben jelentkezett. A nyugati keresztény értelmiség szemében a gyakran az Antikrisztus eljövetelét hirdető harcias nép megjelenése mellett ekkor már újabb és újabb „jelek" utaltak a végítélet közelségére. Az antik hagyományok feléledése következtében a csillagászati megfigyelésekből gyakran prognosztizáltak katasztrófákat, éhínséget, pestist, lázadást. A Szaturnusz-félés, a Szaturnusz, a Mars és a Juppiter csillagászati együttállása, különösen a reneszánsztól kezdve alapvetően meghatározta a humanista értelmiség közérzetét. Az antik jóslás reneszánsz kori tanai szerint Szaturnusz uralma alatt járványok törhetnek ki, melynek előjeleként üstökösök tűnhetnek fel az égen, heves viharok és árvizek pusztíthatják a termést, földrengések rázhatják meg a világot, továbbá Szaturnusz gyermekei (rablók, gyilkosok, lázadók, kegyetlen népek - például a tatárok vagy a törökök, monstrumok, leprások, szifiliszesek) megjelenésével a társadalmi rend is felborulhat. Aby Warburg szerint a Szaturnusz-félést és a társadalmi rendet megrázó eseményeket Európa közvéleménye gyak11 Szentpétery, Scriptores Remin Hungaricarum, 33-37.; Györffy, A magyarok elődeiről, 177-179. Pais Dezső fordítása. Vö. még Vázsonyi, Halálbüntetések végrehajtási módjai, 83. 32 Róna-Tas, Ethnogenese und Staatsgriindung. 114; Róna-Tas, A honfoglaláskori magyarság, 29. 33 „ Unde contigit divine pietatis intuitu in fi lias perditionis et ignorantie, populum rudern et vagum, creaturam dei se nescientem, Ungaros videlicet. Pannonié pátriám inhabitantes dementi visu de cela prospicere, ut quos ad ulciscendas prevariationes christianorum de sedibus naturalibus in occiduas partes occulta perpeluitatis consilio prius destinaverat... " Szentpétery, Scriptores Renan Hungaricarum, 378. M Róna-Tas, Ethnogenese und Staatsgriindung, 114; Róna-Tas, A honfoglaláskori magyarság, 29.