László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 8. (Pápa, 2003)

NAGY ISTVÁN: A pápai ütközet 1809. június 12-én

A fegyverszünet megkötése után a nemesi felkelők a Dunántúlon táboroztak, és beosztást nyertek az ide vonult reguláris hadtestek csapatai közé. A béke megkötése után a felkelő csapatokat feloszlatták, és november-december folyamán minden egység viszszatért vármegyéjébe, és ünnepélyes keretek között szétoszlott.

162 A nemesi felkelést országosan többé már nem hívták életre.

163 A fegyverszünet megkötését követően azonnal megkezdődtek a béketárgyalások. Napoleon szigorú feltételeket szabott. Az október 14-én Schönbrunnban megkötött béke értelmében Franciaország megkapta Karintiát, Krajnát, Horvátország egy részét Fiúméval és Isztriát; Bajorország Salzburgot, és az Inntől nyugatra lévő területeket, a Varsói Nagyhercegség Észak-Galíciát Krakkóval és Lublinnal, Oroszország pedig KeletGalíciát Tarnopollal. Az Osztrák Császárság kénytelen volt 75 millió frank hadisarcot fi162 Kisfaludy 231. 163 A nemesi felkelést 1831-ben, a koleralázadás idején néhány felvidéki vármegyében meghirdették, de országosan 1809-ben volt az utolsó nemesi felkelés. 164 Tulard 435.