László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugod-devecseri uradalom a 17. század második felében
pert eredetileg az 1673. december 12-én tartott úriszékre tűzték ki, a tárgyalást azonban gróf Esterházy Ferenc elhalasztotta 1674. január 16-ára. Ezen a tárgyaláson azonban Kanner György nem tudott megjelenni, mivel akkor is az uradalmi szőlőkben volt elfoglaltsága, s így sajnos nem ismerhetjük az ügynek az ő szemszögéből előadott verzióját. 27 Ahogy nem ismerjük az Ítéletet sem, a földesúr ugyanis perújítást engedélyezett Kanner számára, s ennek a jegyzőkönyve már nem maradt fenn, s így azt sem tudjuk, hogy ezen eset után megmaradhatott-e hivatalában. Kanner Györgyöt a szövegben "administrator-nak, vagy másutt "gondviselőnek", nevezik, amely utóbbi elnevezést egyébként több esetben alkalmazták a tiszttartóra is. Az úriszéki jegyzőkönyvben teljesen egyértelmű és világos a megfogalmazás, amely szerint gróf Esterházy Ferenc Bokor Györgyöt minden jószágában, így a devecseriben is, fógondviselővé, valójában prefektussá tette, s rábízta az "ott való gondviselőre való gondviselést" is. Nem tudni pontosan mikor került Bokor György az uradalom élére, de a devecseri tiszttartóval kitört háborúskodásból itélve nem sokkal az eset előtt. Mindenesetre Esterházynak kedvelt embere volt, aki élvezte bizalmát. Pápán az uradalom köpontjában a tiszttartón kívül, a gazdaság irányításában fontos szerepe volt a számtartónak, a kasznárnak és a kulcsárnak, amely utóbbinak a lakása a leltárak szerint a várban volt. 28 A személyzethez tartozott még a konyha sáfár, a szakács, a lovászmester. A porkoláb felügyelte a darabontokat, s a vár tömlöcét, s őrizte az ott raboskodókat, szobája a vár kapuja fölötti emeleti részen volt. 29 Egyébként Kanner György nevével nem csupán az 1673. évi botrányos badacsonyi szüreten történtek kapcsán találkozunk az úriszéki jegyzökönyvekben. Egy 1666. március 1-én Pápán tárgyalt perben szerepel alperesként Georg Karner "clevigero Papensis"' 0 , aki ugyancsak a hegyvám jogcímén beszedendő boroknál hanyagságával kárt okozott a földesúrnak. Minden bizonnyal elírásról van szó, vagy a nevek akkoriban gyakori következetlen írásmódjából fakad az eltérés. Gróf Esterházy Ferenc perelte akkor Kaidoczi Gergely devecseri tiszttartót és Karner György pápai kulcsárt, mivel 1665-ben, szüretkor az istvándi jobbágyoktól és másoktól is a hegyvámot, mintegy 130 akó bort, igen rossz minőségű borban szedték be, s ezzel tetemes kárt okoztak a földesúrnak: "[...] az be szedet borok közül meg nevezet száz harminc akó sem bor, sem víz, egy szóval semmire köllök és korcsmáira nem illendők..." Kaidoczi Gergely azzal mentette magát, hogy "az actioban specificalt üdőben azon hegy vám és más restantiák szedésin jelen nem lehetet, mivel akkor beteg volt, igen nehéz ágyában feküvén, az felesége is akkor halva feküt... - s ezt Páter Gáspár is bizonyítani tudja, lgy a devecseri tiszttartó ezért küldte Karner Györgyöt a hegyvám szedésére, aki azonban, amikor meghallotta, hogy az úr, gróf Esterházy Ferenc Semptéről Pápára érkezik, a borokat az ispánra hagyta és ő is Pápára sietett, nyilván 27 Vö. ÚRISZÉK 1958. 635.6. lábjegyzet. 28 A várról 1694 december 14-ém készült leltárban szerepel: "[...] vagyon egy kis pitvárocska, kibul nylik egy Szobácska. mely most az kulcsár Szálásso,[...]" GERO 1959. 48. 29 Az 1694. december 14-i várleltárban: "Az kapu fölöt lévő középső Continatioban vagyon egy kis palástos ház kiben az Porkoláb Lakik,!...] GERŐ 1959. 50. '"ÚRISZÉK 1958. 624-626.
