László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

HERMANN ISTVÁN: Pápai bírók a XVII. században. Adalékok a XVII. századi Pápa városi archontológiához

(Liszkay, 1875. 13-14. p. 13.) 1637-ben megyei esküdt, tanú a LengyelTotiak és a Hathalmiak osztozkodásakor. (Gyurikovits, 1823. f. 226.), 1638. november 22. mint főbírónak a szabó céh két ifjú mestere adott egy-egy rókabőrt. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 25v.) Malma utáni bérlet pontos fizetését ígéri. (Liszkay, 1875. 15. p. 18.) 1639. február 18. „Draskovics György győri püspök levele Hegyi István vecseszéki alispánhoz, s Pápa város főbírájához. melyben értésére adja, hogy az általa vásárolt malom bírhatására nézve ő sem tehet többet, mint egyik elődje Naprágyi Demeter. Tudniillik a birtokjog csak személyét, de utódait nem fogja illetni" (Liszkay, 1875. 15. p. 20-21.) [A regeszta szövege kétfajta értelmezést tesz lehetővé: Hegyi Istvánhoz vecseszéki alispánhoz és Pápa város akkori főbírájához (aki nem Hegyi István volt), vagy Hegyi Istvánhoz aki vecseszéki alispán és Pápa város főbírája volt egy személyben. Sajnos az eredeti levél nincs meg, így a pontos titulus nem állapítható meg.] 1640-ben korábban nyolc kerekű malma most csak öt kerékre jár. (Liszkay, 1875. 16. p. 23.) Esterházy István és Thurzó Erzsébet Pápán a Hosszú utcában álló házát minden szolgáltatás alól mentesítik szolgálataira való tekintettel (Liszkay, 1875. 16-17. p. 24.) 1641-ben 52 évesnek mondja magát tanúmeghallgatáskor. (VeML. A Veszprémi Káptalan Hiteleshelyi Jegyzőkönyvei 1. 1635-1654. gépiratos regeszták 162.), 1642-ben tanú Kanizsai Pálfi János örököseinek osztozkodásakor. (Lgy. 25. Liszkay, 1875. 17. p. 25.) 1648-ban 58 évesnek mondja magát tanúmeghallgatáskor. (VeML. A Veszprémi Káptalan Hiteleshelyi Jegyzökönyvei 1. 1635-1654. gépiratos regeszták 415.),

69 1650-ben elöljárónak választották a pápai reformátusok. (Lgy. 29. Regesztája: Liszkay, 1875. 18-19. p. 29.) Továbbra sem mindig fizeti pontosan a malombért. (Liszkay. 1875. 17. p. 27.) A nemesi rendből választott református elöljáró. (Liszkay, 1875. 18. p. 29.) 1651-ben Veszprém megyei esküdt, úriszéki tag. (Varga, 1958. 574. p. 317.) 1656-ban nemes szabadosként szerepel az összeírásban. (MOL P 125 Esterházy cs. Hitbizományi levéltára cs. 700. n. 11. Esterházy Pál nádor iratai, 144. köteg. 11.621) Ugyanebben az évben tapolcafői malma után eddig 5 forintot fizetett Ibrahim deák, ispajának ezután sem hajlandó többet fizetni. (Liszkay, 1875. 20. p. 31.) 1658-ban négyszáz tallérért eladta hatszáz tallért érő házát a református egyháznak. (Liszkay, 1875. 21. p. 33.) 1660-ban úriszéki tag. (Varga, 1958. 610. p. 331.) 1671-ben Hegyi Erzsébet — a testvére, Hegyi János leánya volt — tiltakozásában, mint néhai szerepel. (VeML Veszprémi Káptalan hiteleshelyi levéltára XII. l/a. P-250.) Több háza volt a Hosszú utcában és kertje a hozzá tartozó majorszeren. (MOL P 125 Esterházy cs. Hitbizományi levéltára cs. 700. n. 11. Esterházy Pál nádor iratai, 144. köteg. 11.622. Két egymástól független adat alapján sikerült a születési évét meghatározni 1590-91 évben, valószínűleg pontosan. Ebből következik, hogy szerencsés esetekben a tanúk életkorára vonatkozó adatok hitelt érdemlően bizonyíthatják a körülbelüli születési dátumot. Vagyis nemcsak a fiatal, középkorú vagy öreg életkor meghatározások jelzésére alkalmasak.