László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
HERMANN ISTVÁN: Pápai bírók a XVII. században. Adalékok a XVII. századi Pápa városi archontológiához
voltak, sőt az alakulás évében Bosnyák Pál városi jegyző kivételével valamennyien bíróviselt tekintélyes emberek. Az egyházfiak szintén a városi rendből kerültek ki, mindketten azévi esküdtek voltak. 47 1 6 5 0-ben a református egyház kormányzatára választott férfiak között három fő a nemesi-, kilenc fő a vitézi- és tizenegy fő a városi rendből való volt. 48 1660-ban ugyanerre a tisztségre három nemesi-, hat vitézi- és hat városi renden lévő személyt választottak. 49 Amikor a pápai bírók életkorát vizsgáljuk — néhány esettől eltekintve — még közvetett adataink sincsenek. Bors Takács János egy tanúvallatási jegyzőkönyv szerint 1671-ben kb. 55 éves volt. 1658-ban vásárbíró és esküdt volt, ekkor kb. 42 éves lehetett. Adataim között 1685-ben fordul elő utoljára ekkor kb. hetven esztendős volt. Ugyanez a jegyzőkönyv kb. 60 évesnek mondja Kádártai Szabó Györgyöt, aki két évvel korábban, tehát 58 éves korában volt pápai bíró. Kb. 30 éves korában, 1641-ben lett szabómester. 1648-ban tehát kb. 37 éves korában választották városi esküdtté. 1658-ban tehát kb. 47 éves korában volt először szabó céhmester. 1693-ban szerepel az adatokban utoljára, mint pápai esküdt, ekkor kb. 82 éves lehetett. Hegyi István — 1641-ben — abban a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvben, amelyet széplaki Bottka Ferenc és gyámleánya Hatos Zsuzsanna részére végzett a veszprémi káptalan, Hatos István végrendelkezésének körülményeiről 52 esztendősnek mondta magát. Egy másik tanúmeghallgatáskor — 1648-ban — 58 évesnek mondta magát. Tehát a fenti adatok alapján 1589-90-ben születhetett. Először 1630ban viselt bíróságot, vagyis ekkor 40-41 esztendősjavakorabeli férfiú volt. 50 Sándor György 1648-ban egy tanúmeghallgatáskor 58 esztendősnek mondta magát. Tehát 1590-ben születhetett. 1616-ban ment külföldre, valószínűleg tanulni, ekkor volt 26 éves. 1622-ben lett városbíró, 32 évesen. Biztosan tudjuk, hogy 1663ban halt meg, ekkor tehát kb. 73 éves lehetett. 51 47 Hermann, 1999. 154-158. p. 48 Lgy. 29. regesztája Liszkay, 1875. 18. p. 29. Közöttük egy bíróviselt egyén található. Sajnos az évkorból nem ismerjük a bíró nevét, valószínűleg az első helyen szereplő Hencz Imre lehetett a városbíró, de tisztségét nem jelölték. (A statisztikai számításoknál nem vettem figyelembe.) 49 Liszkay, 1875. 24. p. 42. Az arányok módosulásának valószínű oka. hogy a város lakossága tömegesebb méretekben tért vissza a katolikus vallásra, mint a nemesi és vitézi rend tagjai. 50 Erdkes módón elmélkedhetünk a történeti források szerencsés vagy szerencsétlen voltán, ha arra gondolunk, hogy fennmaradt egy tanúvallatás 1628-ból, a pápai úriszék jegyzőkönyvei között, ahol meghallgatták Kozma Györgyöt pápai bíróviselt polgárt, de sajnos nem közölték a tanú életkorát. így nem tudjuk szaporítani a pápai bírók életkorát bemutató adatainak. (Protocollum 1. 138v.) 51 ..... Mi Sándor György és Nyikos Anna előttünk viseluén öreghember korban jutót voltunkat, halandóságunkat, annak közel voltát, órájának bizontalanságát, mind ketten ép elmével lévén. De én (.úgymint Sándor György:) Istennek Atyai látogatásából a nyavalyától az ágyhoz szegeztetvén ..." A veszprémi káptalan által 1718-ban kiadott hitelesített másolatból. VeML. A veszprémi székeskáptalan hiteleshelyi levéltára Testamenta saeculorum (VeML XII l/g) N° 10. Megtalálható a MOL P 681. Thaly es lt. 1663. Fol 1-3. alatt is. 1697-es másolatban. (A végrendelet kiadása: Trsztyenszky. 1884. 771-776. A VeML-ben lévő példány alapján.) Sándor György 1663-as halálára lásd: Eötvös, 1871. 143. p. és Thaly, 1871. 147. p.
