László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

ILON GÁBOR: Pápa alapterülete és területi növekedése. Az Árpád-kortól a 18. századig

szolgáltatónépi települések vették körül, a településeket felfűző Tapolcára vízimalmok sora települt. Az udvarnokispáni székhely-épület Mithay S. megfigyelései alapján (143 cm széles kőfal!) talán a mai várkastély északnyugati részén keresendő (1. ábra).

4 Az is feltehető azonban, hogy az ispáni rezidencia az 1597. évi ostromkor felrobbantott, a tó felé eső kerek toronnyal azonosítható.

5 E kérdés eldöntésére vagy legalábbis a probléma megoldásának előbbre hozatalára soha vissza nem térő alkalmatjelent a kastély most folyó renoválása. A kutatóknak máig nem kis fejtörést okoz, hogy Pápa névvel a 13-14. századig több, különböző jogállású települést és egy királyi (királynéi) birtokegyüttest is említenek a források.

6 Kérdéses, hogy e mikrorégióban a falvak helye mikor szilárdul meg és mit tudunk szerkezetükről? A kérdés első részére Pápa esetében - az elégtelen régészeti kutatások és a forrásadatok részbeni lokalizálhatatlansága miatt - nem igazán tudunk választ adni. Az alapkutatásokat végzők (Haris, Kubinyi, MRT)

7 abban egyetértenek, hogy a Mithay S.

8 által részben megkutatott, s azóta alaprajzilag szinte egészében ismertté vált, periódusait tekintve viszont továbbra is homályos Fő téri középkori Szt. István vértanú tiszteletére szentelt templom környékére lokalizálható az Árpád-kori Pápa központja, váralja települése. Egy-egy település szerkezetére csak halovány adataink és jobb-rosszabb hipotézisek vannak. Az Árpád-kori Pápa központja orsós (Haris), netán orsós, esetleg négyszögletes (Kubinyi) alaprajzú, "Markf'-szerü település

9 lehetett. A téren át, a templom mellett elvezető út a Tapolca folyását követve befuthatott a mai kastély területére, az udvarnokispáni székhely (vár?) felé. A templomtól északra az út mellett vagy annak közelében folytatódott a település, ahogy erre Mithay Sándornak

10 a kastély területén végzett kutatásai utalnak. Sajnálatos, hogy feltárása akkor nem terjedhetett ki nagyobb felületre. Ez a hiányosság odafigyeléssel pótolható azonban a közeli jövőben, a kastély felújításának ürügyén. A templomhoz nyugat felől befutó út" mellett is telkek álltak, ahogy ezt a Korvin u. 9. kutatásakor előkerült 1214. századi fa-patics építményrészlet igazolja. ~ így - véleményem szerint - az Ár4

Mithay S.. Beszámoló a pápai várkastélynál végzett régészeti ásatásokról (Bericht über die Ausgrabungen im Bereich des Schlosses von Pápa) PáMÉ 1 (1988) 44., 1. ábra és 9. ábra 1-5. 'Pálffy (1997) 165. Okmánytár No. 34. A munka elévülhetetlen érdemei mellett meg kell említenem, hogy az elmúlt három évtized régészeti alapkutatásait a város- és várerödítések vonatkozásában figyelmen kívül hagyta és a korabeli ábrázolásokat elemző irodalom megállapításait sem vette figyelembe. 6

Kubinyi (1994) 79. 7

Haris (1994) 51-52., Kubinyi (1994) 76.. MRT 194. s

Mithay S., Adatok a pápai római-katolikus plébániatemplom történetéhez (Beiträge zur Geschichte der römisch-katolischen Pfarrkirche aus Pápa) Veszprémi Történelmi Tár 1 (1989) 105-108., 1. ábra; A templom szerkezete tanulmányozható volt az 1995 ősze-1996 tavasza közötti időszakban, amikor a közeli plábániához gázt vezettek. A teljes kutatásra azonban sajnos nem került sor. A felmérési rajzot Ughy István grafikus, a múzeum munkatársa készítette. "Kubinyi (1983)286. '"Mithay (1988) "Haris (1994) 51. 12

llon G., Beszámoló a pápai Corvin-ház területén végzett régészeti szondázó kutatásról. Műemlékvédelmi Szemle (1992) 61-65.; Ilon (1995) 119.; Kubinyi (1983) 287.