László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
TÓTH PÉTER: A lázadók teste és az árulók büntetése. A pápai vallon zsoldosok kivégzése és a megtorlás hóhértechnológiájának kultúrtörténeti emlékei
kölcstelen életmódja miatt a pellengér mellett nyilvánosan karóba húzták. ' Egy 1597. augusztus 27-én kelt, a pápai táborból tudósító levél a vár felszabadításakor a császáriak kezére került áruláson rajtakapott katonák haláláról a következőket írja: "A mai napon Nádasdy [Ferenc] úr sátrának közelében hat pribéket, akik a várban kerültek a kezünkbe, karóba húztak. Közülük néhányan egészen estig éltek és beszéltek. Mindez rettenetes látvány volt. " (Pálffy Géza fordítása) 44 Szamosközy István krónikája tudósít arról, hogy 1601-ben Bába Novákot és egy rác papot megsütögettek Kolozsvárt. A sütögetés után holttestét nyársba vonták, és a városfalon kívülre helyezték, ahonnan a varjak hamarosan eltakarították tetemét, így másnapra már csak a csontja látszott. 45 A peres iratok alapján a karóbahúzás köztörvényes büntettek esetén a haramiák, latrok, rablógyilkosok, lótolvajok büntetése volt. Kolozsvár város bíróságán már a 17. század elejéről találkozunk ezzel a büntetésnemmei. Egy érdekes, 1614-ben lejátszódott esetről tudósít Kiss András tanulmányában, melyben egy asszonyokon erőszakoskodó rablóbanda tagjait ítélik először tortúrára, majd a bűntársak bevádolása után a fókolomposokat karóbahúzásra. Az eset érdekessége, hogy az egyik vádlottat kegyelembe részesítik, mivel egy leány házasságával megváltotta a rablót az ítélet alól. 46 Erdélyben egyébként a fegyverbehívás jele olt a véres kopja körbehordozása. Ha valaki ennek nem tett eleget, akkor "átszúrva nyárssal gyalázatos módon bűnhődhetett", írta Szamosközy a 17. század elején. 47 A karóbahúzás első magyarországi képi ábrázolásait a Dózsa-féle felkelésről (1519) 48 , illetve a Dracula vajdáról, Vlad Tepes tetteiről tudósító német flugblattokon (1488, 1500, 1560) 49 találjuk. Houfnagel és Zimmermann már idézett képei, melyek a lázadó Vúllon zsoldosok katonai büntetésnemeként jelenítik meg a karóbahúzást, a végrehajtás technikáját is szemléltetik. A Pika Gáspárféle kurucmozgalom megtorlásánál az alvezérek egy részét szintén felnyársalták (1672). 50 Mint katonai büntetésnem jelenik meg a napóleoni megszállás ellen küzdő spanyolok szabadságharcában Francisco de Goya több metszetén ("Desastres de la guerra", 1815) A A karóbahúzás utolsó magyarországi említései a 18. század második feléből származnak. 1763-ban a nagykárolyi úriszék egy lótolvajt ítélt "felnyársalásra." A valóban utolsó élve karóbahúzási esetekről /7#2-ből maradtak feljegyzések a bányakamarák rabtabelláiban. A Krassó megyei füzesi-krasovai bányakamarauradalom 1782. július 12-én ítélte el és húzatta karóba Czundru Barbu és Márton rablógyilkosokat. A szerémi törvényszék ugyanebben az évben szintén karóba ültette Dimitrijevics Mihajló rablógyilkost. 53 A honti emberevők perének utóhatásaként 1782 41 Pandula 1989: 14. 44 Pálffy 1997: Okmánytár, No. 40., német nyelvű levél. 45 Mikó 1855: 183. 46 Kiss 1994b: 30-39. 47 Szamosközy 1981:250. 4X Taurinus Stauromachia művének ismert címlapja: pld. Geréb 1949: 8. kép. 49 Farkas 1989: 13. 50 Varga 1958: 648. Országos Széchényi Könyvtár, Apponyi-gyűjtemény. Metszetek 783. ?l Koch 1991: 21; Duerr 1993: 245. 52 Kállay 1985: 296. 53 Hajdú 1985: 118.
