László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

TÓTH PÉTER: A lázadók teste és az árulók büntetése. A pápai vallon zsoldosok kivégzése és a megtorlás hóhértechnológiájának kultúrtörténeti emlékei

ACTA M USE! PAP EN SIS PÁPAI MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 7- 1997 TÓTH G. PÉTER A LÁZADÓK TESTE ÉS AZ ÁRULÓK BÜNTETÉSE A pápai vallon zsoldosok kivégzése és a megtorlás hóhértechnológiájának kultúrtörténeti emlékei 1. Előzmények, források Pápát 1597-ben foglalták vissza a keresztény hadak a töröktől. Az 1598-1599. évi hadjáratot követően a Maróthy Mihály által vezetett német és magyar őrség mellé hét zászlóaljnyi vallon-francia katonaságot rendelt a bécsi hadvezetés. A zsoldosok megszokott életformájukat folytatva a fizetésük megkésett és hiányos biztosítása miatt gyakran lázadoztak, ellátásukat a végvári katonalársaik, és a környék lakosságának kárára oldották meg. A vallonok elégedetlensége 1600 májusában már Pápa királyi fennhatóságát veszélyeztette. Amikor ugyanis a bécsi hadvezetés által kirendelt Hans Leonhard von Jeli királyi biztos a zsoldosok mustrájára és az egység átszervezésére készült, a zsoldosok ebben megakadályozták és átvették a vár irányítását. Sérelmeiket tudatták a bécsi hadvezetéssel is, de miután közel egy hónap múlva sem történt érdemben semmi, június elején nyilvánvalóvá téve lázadási szándékukat, túszként elfogták Maróthy Mihály várkapitányt és a magyar végváriakat lefegyverezve a városba zárkóztak. Megtagadtak minden törökellenes akcióban való részvételt és készek voltak a vár átadására vagy az oszmánok zsoldjára való áttérésre is. A bécsi hadvezetés ekkor már kénytelen volt az eseményekbe ténylegesen is beavatkozni. Mátyás főherceg sikertelen tárgyalási próbálkozásait követően Adolf von Schwarzenberg győri főkapitányt rendelték a lázadó vallonok ellen. Mivel a június 24-i váratlan rajtaütés nem sikerült, Pápa erődítményét és a várost szabályos blokáddal vették körül. Ekkor azonban az ostromlók vezérét, Schwarzenberg főkapitányt egy vallon puskagolyó halálra sebezte. Az ostromló sereg parancsnokságát Nádasdy Ferenc, a későbbi "fekete bég" vette át, és a kiéheztetett zsoldosok első kitörését sikerrel verte vissza. A hirtelen támadt vezérnélküli állapotban a bécsi hadvezetés végül Melchior Redert nevezte ki a parancsnoki poszt betöltésére, Nádasdy pedig az ideiglenes parancsnoki tisztet letéve a lovasság vezérletét kapta. Időközben a fellázadt zsoldosok újabb kitörést kíséreltek meg 1600. augusztus 8-án. Tervük azonban kitudódott, így a várból kijutni próbáló 2000 lázadó közül csak néhány száz tudott elmenekülni, a többit Nádasdy, Kollonics