László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
MEZEI ZSOLT: Adatok a pápai ferencesek lelkipásztori és hittérítő tevékenységéhez
előtti éjszaka álmot látott, mely szerint ha nálunk, ferenceseknél megbánja a bűneit és Szent Antal oltáránál nagy áhítattal magához veszi a Legméltóságosabb Oltáriszentséget, kétség kívül visszanyeri korábbi egészségét. Felébredve álmából igen nagy nehézségek és fájdalmak árán egy korai órán (kb. hajnali 5 órakor) monostorunkhoz jött és kérte, hogy gyóntassuk meg. Miután ezt elvégezte, elmondta az álmát és kérte, hogy vigyük őt Szent Antal oltárához. Ott megáldoztattuk és otthagytuk. Negyed óra múlva megjelent a cellámnál egészségesen és hálatelt szívvel. Csodálkozva láttam, hogy olyan állapotban, mintha sohasem lett volna béna. Mindezek hitelességét bizonyítja: Hueber Lőrinc atya a H onojfér-ezred káplánja, aki legjobb lelkiismerete szerint vallja, hogy így történt, Schmid Jakab a csapat kürtöse, Boetzi Antal József ezredorvos, Henrik Luder de Limbachet titkár és sokan mások, akik minden áldották velem együtt az Istent az O szentjeiben. P. F. G. Sz. " Milyen nagyszerű, hogy ez a történet fönnmaradt és mi, kései utódok is megismerhetjük! Ez is igazolja, hogy a pápai ferencesek kiváló lelkipásztorok voltak: a beteg katona hajnali 5 órakor azonnal kapott gyóntatót. Egyébként a templom szentélyében található egyik freskón (Závory Zoltán alkotása) ez a csodás gyógyulás van megfestve. A pápai ferencesek 1722. szeptember 8-ától 1765. június 19-éig a városi plébániai teendőket is ellátták, így anyakönyveket is vezettek. E 43 év alatt megkereszteltek 1583 személyt. 15 A leggyakrabban előforduló keresztelő atyák neve: P. Győry Ferenc (1724-36); P. Ozorótzy Péter (1730-44); P. Kálóczy Sándor (1737-42); P. Kosztolányi Ezekiel (1739-42). Ha a megkereszteltek lakóhelyeit számba vesszük, megint csak bebizonyosodik számunkra, hogy a pápai ferencesek lelkipásztori működése messze túlnőtt a város határain: Gyimót, Nóráp, Csót, Mezőlak, Pápasalamon, Marcaltő, Tevel, Acsád, Vaszar, Mesteri, Dáka, Gyirmót, Koppány, Dereske, Ihászi, Kup, Gecse, Kovácsi, Vanyola, Mihályháza, Békás, Pille, Ugod, Vinár, Borsosgyőr, Görzsöny, Kéttornyú lak, Bödöge, Gyarmat, Mátyusháza, Veszprém, Dabrony, Podár. Teszér, Bőgöd, Takácsi, Kenése, Malomsok, Atya, Csősz, Borszörcsök, Pinkóc, Sárdi, Béb, Kisganna. Ezek a helységek Veszprém, Györ, Vas és Zala megyék területén fekszenek. Akkora körzet ez, amely felöleli a Bakony nyugati lejtőit és a Kisalföld egy jelentős részét. A pápai ferencesek, mint hittérítők A felekezeti arányok 1659-ben — a ferencesek távozásának 100. évfordulóján és visszatérésük előtt egy évvel — a következők voltak: a pápai vár őrsége 339 katonát tett ki. Ezek közül 233 volt református, 58 evangélikus és 48 katolikus. 16 Méltán írhatták tehát a pápai ferencesek 1669-ben I. Lipót királynak, akihez a templom fölépítése ügyében folyamodtak, hogy a reformáció miatt plébánosokkal szűkölködő Meg keil jegyeznünk, hogy 1741. november 5-én keresztelték meg az utolsó pápai csecsemőt, utána már csak "vidékieket" keresztelhettek. 16 SZABÓ István: Ellenreformáció a végvárakban 1670-81. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése 80. évforduló ünnepére, 1933. okt. 7. Bp., 1933. 457.
