László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
ILON GÁBOR: Pápa alapterülete és területi növekedése. Az Árpád-kortól a 18. századig
sebbre szakasztása" semmitmondó. Ha ez az átépítés 1555 után történt volna, akkor lehetne esetleg elfogadni Nádasdy eredeti adatát. Ez esetben azonban joggal felvethető a kérdés: miért nem találta ezideig semmi nyomát sem a történeti, sem a régészeti kutatás egy nagyobb erődítésnek? Véleményem szerint azért nem, mert nem is volt ilyen! A későbbi, modernizációs jellegű, de végsösoron toldozgató-foldozgató erődítés-építkezések pedig a Martonfalvay által meghatározott nyomvonalon folytak. Ezt a kijelentésemet - a fent értelmezett és korrigált forrásokon túl - a városerődítés három pontján (1. keleti gát: Teleky B./Csáky L. u. 50 , 2. déli gát: Deák F. u. 51 , 3. délnyugati bástya: Tűzoltóság 52 ) végzett régészeti kutatásaimra és megfigyeléseimre (a védmüvek szerkezeti-technikai megoldásai többé-kevésbé összhangban vannak az 1597. évi ostrom forrásadataival 53 ), valamint az Irhás utcában pontosan rögzíthető védmű-nyomvonal alapján teszem. A legkevésbé ismert - ezideig kutatatlan - gát az északi, a várat az északnyugati bástyával összekötő, a Tapolca vonalát követő. A Jókai u. 88. és 108. közötti területen található késő középkori-kora újkori temető topográfiai helyzete arra utal, hogy ekkor az erődített városba bevezető út csak a Jókai u. nyomvonalától nyugatra lehetett. Ezt megerősíteni látszanak az 1597. évi ostromot leíró források adatai a veszprémi kapu helymeghatározását illetően. 54 Ezek alapján a kaput a Kossuth L. u. - Március 15. tér találkozása környékére lokalizálhatjuk. A kerített város alapterülete tehát kb. 0.4 krn^, míg a város területe Nádasdy - véleményem szerint részben hibás - adata szerint ennél több lehetett. Az előbbit a régészeti kutatások hitelesíteni látszanak, míg az utóbbiról ezt még nem mondhatjuk el. E fallal védett területen belül, a mai Fő téren a 15. század végén - 16. század elején már bizonyosan álltak kő és tégla lakóépületek, amelyek szerkezete és elrendezése a telken falusias jellegű volt. Ezek között háromsejtes (Fő tér 23., KenesseySzondy-ház) is volt. 55 A 17. században a Fő téren (15/1. sz., 21-22. sz., KenesseySzondy-ház, Griff Szálló elődje, Fő u. 4.) és közelebbi környékén (pl. Corvin-ház) már emeletes lakóházakat is találunk, boltozott kő pincékkel, kőkeretes ajtókkal. 56 A beépítési mód hasonló tendenciáját több városunkban pl. Vácott is megfigyelhetjük. 57 •"Martonfalvay Imre deák emlékirata. Közli: Szopori Nagy Imre. 1881. 150. Török Bálin deákjának Martonfalvay Imrének nplótöredéke és emlékirata 1555-1585. 1986. 24., Az átépítés időintervalluma a további kutatás tárgyát képezhetné. 5l Tlon (1988) 51 Ilon (1996) 307., 6-7. ábra "Ilon (1995) 119., 8. ábra "Pálffy (1997) 124. No. 21. ("..kenős fonás...agyag tapasz és tölgyfák..."), 134-135. No. 23. ("..Az említett nyugati bástya, amelynek árkát rosszul és túl szűkre méretezték,.."). 129. No. 22. szó szerint ugyanez. Az 1988. évi régészeti kutatáskor megállapított 9 m valószínűleg már az ostrom utáni kiszélesített árok adata. Ilon G. (1995) 119. 54 Pálffy (1997) 129., 134-135. Okmánytár No. 22., No. 23. "Kubinyi (1983) 287.; Haris A., A pápai Kenessey-Szondy ház építéstörténete. PáMÉ 1 (1988) 138-140. és 2-8. ábra "Ilon (1995) 117-119. "Kubinyi (1983) 288-289., Kubinyi A„ A középkori Vác 1526-ig. In. Vác története (szerk. Sápi V.) StudCom 13 (1983)62-66.
