László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)

LÁSZLÓ PÉTER: A pápa-ugod-devecseri uradalom a 17. század második felében

kedés, sőt verekedés oka az volt, hogy Kanner György a présházból erőszakkal el akarta vinni az un. "penna bort" is, ami szokás szerint a provisornak járt a bor beszedéssel kapcsolatos adminisztrációs munkák címén. Az ügy azonban a présháznál kitört verekedéssel nem zárult le. Mert amikor Bokor György a Laddi hegyen lévő szőlők hegyvámja után neki járó bort a Badacsonytomajon lakó Pintér Imre jobbágy szekerén el akarta szállíttatni, Kanner György, kocsisával Sülye Istvánnal, és a gróf két béresével, Borbély Mihókkal és Elek Gergellyel a szekeret a nagybogdányi határban megállította, s a mintegy 3 akó bort leszedette a kocsiról, majd már bent Pápán, a Hosszú utcában azt a 25 tyúkot is, ami ugyancsak a szőlősgazdáktól járt a provisornak.

25 A veszekedés során elhangzott szidalmakból kiderül, hogy ez nem az első eset volt, s már 1672-ben is fenállhatott a "penna bor" körül ez a nézeteltérés, s a devecseri tiszttartót ezért futotta el a méreg, amikor megtudta, hogy Bokor György ismét itt van Badacsonyban. A devecseri uradalom egyik fő jövedelmét a szőlők és a borok adták, s a hegyvámok után járó "penna bor" és a baromfi illeték is jelentős bevételt jelentett, amely mindaddig egyértelműen a devecseri tiszttartót illete meg. Kanner György minden bizonnyal úgy gondolta, hogy a korábbi szokás szerint, mint devecseri tiszttartónak, mindez továbbra is neki jár, s Bokor György is jogosnak vélte a maga igazát, ami egy új és még nem egészen tisztázott helyzetből adódhatott. És pedig abból, hogy "meg írt gr off urunk eő Nga (gróf Esterházy Ferenc) Dunán innét levő minden jószágihan ezen A-t (Bokor Györgyöt) fő gondviselőivé és tisztartójává tette, az mint hogy az deveczeri jószágnak is inspectióját és az ot való gondviselőre való gondviselést, hasonlóképpen ez szőlőkre való vegyázást, gondviselést és azoknak hasznoknak be takarítását ezen A-nak (Bokor Györgynek) serio commitálta eő Nga, amely az eő Nga peczetos (pecsétes) instructiojának tizen hatodik punctumjából világossan ki tetszik."

26 Gróf Esterházy Ferenc tehát Bokor Györgyöt az összes Dunán inneni (feltehetően valójában dunántúli) birtokok praefectusává tette, s ehhez instructiót is adott ki a számára, ami legalább 16 pontból állt. Ennek értelmében természetesen Bokor György felügyelete alá tartozott a devecseri uradalom is, s annak tiszttartója is, aki úgy látszik nehezen tudott megbékélni az új helyzettel. Az úriszék előtt a felperes jogi képviselője, Nicolaus Ferdicz úgy érvelt, hogy "[...] a meg írt I (Kanner György), mint megirtt groff urunk (gróf esterházy Ferenc) gondviselője ugyan, de a meg irtt Atul (Bokor Györgytől) tisztére nézve dependente". A Devecseri uradalom korábban külön gazdasági irányítás alatt állt, s nem volt összevonva a pápai-ugodi uradalommal, s így tiszttartója sem volt a pápai tiszttartónak alárendelve. Az új függőségi viszony bevezetése nyilván súrlódásokkal járt, nem beszélve arról, hogy a devecseri tiszttartó számára hátrányos anyagi következményei is lettek. Az, hogy ezeket a járandóságokat érintő kérdéseket hogyan szabályozták az új szervezeti felépítésben, nem tudjuk, de lehet, hogy sehogy. Elképzelhető, hogy az úriszék, s maga gróf Esterházy Ferenc is bizonytalan volt ebben a kérdésben, s amikor rendelkezését kiadta, nem gondolt arra, hogy ilyen viszályok magvát veti el. Erre utal talán az, hogy ezt a ÚRISZÉK 1958. 635. ÚRISZÉK 1958. 634.