László Péter szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 7. (Pápa, 1997)
HERMANN ISTVÁN: Pápai bírók a XVII. században. Adalékok a XVII. századi Pápa városi archontológiához
Levéltára Missilisek 48.263.) 1620-ban bírótárs a pápai egyházi bíróságon. (Thury, 1910. 64. p.) 1629-ben néhainak mondják. (Protocollum 1. 135r.) Szíjártó Miklós pápai főbíró: 1617-ben pápai esküdt, elfogadták az első református presbitériumot. (Hermann, 1999. 156. p.) 1619-ben pápai esküdt. (VaML. XXXII. 1. Vegyes letétek, Pápa mezőváros.) 1622. június 30-án pápai főbíró úriszéki bírótárs. (Varga, 1958. 529. p. 287.) 1628. január 6. városi esküdt (VeML. IV. 1/g/bb. 439. fasc. A. N 2 . 14.), március 23. szintén esküdt (Protocollum I. 110r.), július 1. pápai albíró. (Varga, 1958. 560. p. 310., Protocollum 1. 98r.) 1629-ben úriszékben foglyot vezetett elő. (Protocollum 1. 123r.) Szili Szabó Miklós pápai bíró: 1615-ben esküdt Pápán. (DREL, jelzete nincs) 1617ben esküdt a Pápa városi presbitériumot elfogadó oklevélben. (Hermann, 1999. 156. p.) 1619-ben pápai esküdt. (VaML. XXXII. 1. Vegyes letétek, Pápa mezőváros.) 1620-ban egyházi bíráskodásban tanú, „bíró uram képe" Valtominus 74 melléknéven szerepel. (Thury, 1910. 64., 66. p.) 1625-ben esküdt, úriszéki tag. (Varga, 1958. 541. p. 299.) 1626-ban úriszéki tag. (Varga, 1958. 541. p. 299., Protocollum 1. 89 r.) 1629-ben úriszéki tag. (Protocollum 1. 159r.) 1631. mint pápai bírónak a szabó céh két ifjú mestere adott egy-egy rókabőrt. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 25r.) 1636-ban pápai esküdt. (VeML. IV. 1/g/bb. 439. Fasc. A. N 2 . 14.) 1638-ban városi esküdt. (MOL E 153 AP 42. cs. 275. fasc. poss. Pápa f. 3.) Sziszeki Szabó István pápai főbíró: 1648. április 13-án lett vásármíves szabó mester. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 66r.) 1660-ban nála dolgozó segéd pecsételtette le tanuló levelét (OSzKK Fol. Hung. 2608. 201 v.) 1661-1664 között szabó céhmester volt. (Úriszék, 333. 614. p., OSzKK Fol. Hung. 2608. 20Ív.) 1664. március 22-én Pápai főbíró. (Protocollum 2. 120v.) 75 Szita Szűcs Péter pápai főbíró: 1656-ban a Kristóf utcában Szűcs Pétert jobbágyként írták össze. (MOL P 125 Esterházy cs. Hitbizományi lt. cs. 700. n. 11. Esterházy Pál nádor iratai, 144. köteg. 11.621.) 1660-ban a katolikus, háza volt a Kristóf utcában. (Uo. 11.622.) 1662-ben Szita Szűcs Péter és több pápai szűcsmester kérték a céhlevelük megerősítését gróf Esterházy Ferenctől. (MOL C 25 54. cs. Helytartótanácsi lt. Acta mechanica 1/7.), 1669. március 11-én pápa város főbírája, úriszéki bírótárs (Varga, 1958. 338. 627. p.) 1673ban pápai esküdt. (Varga, 1958. 343. 633. p.) 1676. szeptember 3. pápai főbíró volt. (MOL P 681 Thaly cs. lt. 1676. IX. 3. f. 1-2.) 74 A váltómíves szabó mesterség rontott elnevezése. 75 1664. március 15-én még ő volt a szabó céhmester, Czippan Istvánnal, de április 25-én már Mihálvfai Szabó Berta és Sömönyei Szabó Mihály viselte a tisztséget. (OSzKK Fol. Hung. 2608. 79v.)
