Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Takács Miklós: Mithay Sándor középkori leletmentései Győr környékén
hogy a területet a szőlőtermesztés miatt a leletmentés előtt már többször is átforgatták. A kibontott edénytöredékek 9 az Árpád-kor középső vagy kései harmadára keltezhetők. 3. Gyirmót-Sebes-tag: A lelőhely - a középkori Sebes falu helye - a mai településtől délre levő magaspart, a Rába régi, szabályozatlan medrének jobb partján. Az 1920-as évek elején, a Marcal új medrének ásásakor a Sebes-tagról nagy mennyiségű földet termeltek ki a folyó gátjához. Ekkor igen sok régészeti objektumot is elhordták. Czigány Béla helyi tanító szerint megbolygattak többek között egy fazekaskemencét, illetve egy kerektemplom alapjait is. Részben ez utóbbi épület elemzése erdekében folyt itt ásatás 1947-ben, Szőke Béla és Mithay Sándor vezetésével. E feltárások azonban nem igazolták a kőfalak kerektemplomként való meghatározását. A munkálatok során nagyobbrészt késő középkori települési objektumok kerültek elő, Szőke Béla megfogalmazása szerint „egy 15. századi fazekasudvar". Ezen túl azonban sikerült még feltárni több őskori telepjelenséget, két Árpád-kori külső kemencét és legalább két tárolóvermet is. Ez utóbbi objektumok - a betöltésükben lelt fazék- és cserépbogrács-töredékek tipológiai sajátságai alapján - az Arpád-kor utolsó harmadára, a 13. századra keltezhetők. 4. Győr-Belváros, Baross u. (a néhai „Állami Áruház", azaz a mai Centrum Áruház telke): 1952-ben, az áruház alapjainak ásásakor középkori és újkori telepjelenségeket bolygattak meg. A helyszínre kiszálló Mithay S. megállapította, hogy a győri 16-17. századi vár falai előtt húzódó árokrendszer egy része került elő, betöltésében igen gazdag, közép- és koraújkori háztartási hulladékkal. 1 Az árok alján jól meg lehetett figyelni a függőlegesen vagy enyhén rézsűs irányban levert hegyes karók rendszerét is. 5. Győr-Homokgödrök: Az alábbiakban egyetlen lelőhely több apró leletmentése következik, időrendi sorrendben. E lelőhely - Szőke Béla azonosítása szerint a középkori Győr Szentbenedekfalva nevű „külváros" - a egy nagyjából kelet-nyugati irányú, hosszan elnyúló homokháton terült el a Mosoni-Duna partján^a város középkori egyházi és világi központjától: a Káptalandombtól és a Polgárvárostól keletre. E dombvonulat központi részei még a múlt század utolsó harmadában áldozatul estek a homokkitermelésnek, illetve a győri ipar lendületes fejlődésének a dualizmus-korában. Az egyes gyárvárosi üzemek építkezései azonban még századunk középső harmadában is nyújtottak módot néhány kisebb, még bolygatatlan terület régészeti megfigyelésére. A szüszifoszi munkában vállalt jelentős részt Mithay Sándor. 9 A leletek a győri XJM-ban, az 56.43. főszámon találhatók. Mithay 1956. 26. „A Sebes-tagon az cgykon Sebes falu maradványai találhatók. Az 1920-as évek elején a Marcal új átvágásakor a lelőhelyről dombot hordtak el. Ennél a földmunkáná! nagy pusztítást vittek végbe. A középkorból származó kerek templom egy méter magasan talált falait és a szomszédságában levő temető sírjait is a töltésbe hordták. Edénykiégető kemence is került elő és a vasból kovácsolt szerszámok nagy számban. A templom közelében állt a paplak, amely szintén az előbbiek sorsára jutott. A lelőhelyen 1947ben ásatást folytattunk és több tűzhelyet ástunk ki ugyanebből a korból." Csak két, igen rövid öszefoglalás jelent meg c feltárások eredményeiről: Szőke B.: Cserépbográcsaink kérdéshez. ArcÉrt 82 (1955) 86; Mithay 1956. 26. 12 Szőke 1955. 86. A leletek a győri XJM-ban, az 56.188. főszámon találhatók. 14 Mithay 1956. 33. A leletek a győri XJM-ban, az 53.263. főszámon találhatók. A győri vár építésének korszakaira lásd: Jenel F.: A középkori Győr. In: Győr. Várostörténeti tanulmányok. (Szerk.: Dávid L. - Lengyel A. - Z. Szabó L.) Győr, 1971., 123-126.; Veress D. Cs.: A győri vár. Budapest, 1993.45-50. 17 Szőke B.: Fejezetek Győr koraközépkori történetéből. Arrabona 1 (1959) 93-94. A lelőhely topográfiai környezetét, és bolygatásainak menetét leírta: Börzsönyi A.: Régi magyar emiékek a győri kath. főgymnasium régiségtárában. GymnÉrt 1893/94. Győr, 1894. 9-10.; Lovas E.: Győr város kialakulásának vázlata. Győri Kalendárium 1940. Győr (1940). 56.; Mithay 1956. 44-45.; Uzsoki A.: A Győr-újszállások régészeti lelőhely kutatástörténete. Arrabona 10 (1968) 9-11. 19 Takács 1995. 13-15.
