Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)

Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Ilon Gábor: A késő halomsíros - kora urnamezôs kultúra temetője és teli-települése Németbánya határában

A lelőhelytől délre, kb. 1200 m-re található a félmedence fő vízfolyása a Bittva-patak, amely a sírok és a kistelep környékén fakadó források vizét is összegyűjtötte. A falutól északra (tehát lelőhelyünk felé), annak közvetlen szomszédságában két további kistelep (Káposztás-kertek, Házifoldek - 3., 5. ábra) található. A Bittva-patak Bakonyjákó, Döbröntc, Ganna, Kup, Pápasalamon, Dáka, Nyarad, Mihályháza, Békás, Mezőlak, Magyargencs, Egyházaskesző, és Marcaltő érintésével Malomsok határában (a 120 m-cs térszínen) torkollik a Marcal folyóba (5. ábra). A Bittva, Döbröntétől kezdődően már a földművelésre a legkorábbi időktől bevont és alkalmas 200 m alatti térszinen folyik. A Bittva mentén Kúpig agyagbemosódásos bama erdőtalaj található (a bal parton Nyaradig). Békásig mindkét parton bamaföld van, illetve csemozjom bama erdőtalaj. Innen különböző tőzeglápok talajai konstatálhatok, de a peremeken réti talajok, bama föld és csemozjom barna erdőtalaj. Ezek a talajtípusok igencsak alkalmasak a földművelésre és ezt már a neolitikum, de a bronzkor embere is tudatosan hasznosította. A Marcal itt már néhány km óta szinte párhuzamosan folyik a Rábával. A folyó árterében még ma is megfigyelhetők a cseres-tölgyesek maradványai, amelyek korszakunkban jóval kiterjedtebbek lehettek, hiszen a II.József-kori katonai térképek is csak közvetlenül a Bittva és a Marcal összefolyása környékén (120 m) rögzítenek szántóföldeket. A Marcal árterének peremein földművelésre alkalmas réti csemozjom van, amely az V. termékenységi kategóriába tartozik. A völgy alacsonyabb térszínein a lápos réti talajok jellemzők (46%), amelynek fő alkotója a vályog. Ez jó vízzáró. A VII. termékenységi kategóriába tartoznak. A hőmérséklet és csapadékviszonyok (640 mm) alkalmassá teszik a területet a gabonafélék termesztésérc (5. ábra). A közlekedési utak ma is az árterek peremein haladnak. A Marcal-medence délről csatlakozik a Kisalföldhöz. Lelőhelyünk egykori lakói tehát a Bittva mellett (5. ábra) mozogva egyszerűen - a víz folyásirányát követve - eljuthattak a Bakonyból a Pápai-Bakonyalja (hajdan réti, lápi és erdei vegetációval fedett) érintésével a Kisalföldre. Az ellentétes irányú mozgást és tájékozódást ugyanígy, elsősorban ez a vízfolyás tette lehetővé. Ezt megkönnyíthette, egyúttal a korabeli szisztematikus térfoglalást bizonyítja, amely gazdáikodásbcli munkamegosztásra is utalhat (200 m-cs térszint alatt inkább a földművelés, ennél magasabb szinten az állattartás dominanciája jellemző?), hogy a patak völgyében vagy annak percmén végig megtalálhatók a késő halomsíros kultúra lelőhelyei (5. ábra). 39 MRT 4. 57/2-3., 183-184. 40 Scharek Péter geológus projekt manager baráti szívességét, hogy a még publikálatlan talajtani térkép használatát számomra elsőként lehetővé tette, e helyütt is köszönöm. Sajnos a Kúptól Németbányáig terjedő szakasz még nem készült el. 41 Góczáa L,: A Marcal-medence talajföldrajza. Budapest, 1971. 9., 82., 93. és 9., 19. ábra, Magyarország kistájainak katasztere I. Budapest, 1990. 353-354., Mészáros J.i Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Farkasgyepü. Budapest, MÁFI, 1980. 57., Bihari D.J Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához, ügod. Budapest, MÁFI. 1981. 36., Ikval N.: Ökológia és agrokultúra. A hagyományos gazdálkodás és a környezet összefüggései a Kárpát-medencében. HOME 28-29 (1991) 332., Györffy Gy. - Zólyomi B.: A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt In. Honfoglalás és régészet (Szerk. Kovács L.) Budapest, 1994. 22. A klimatikus-, talaj- és településviszonyok összefüggése a területen még kérdéses, további kutatás tárgya. Hasonló eredmények várhatók, mint amelyeket Nyugat-Szlovákiában már sikerült igazolni. I,d. erről Pa vük, J. - Vellaclk, L. - Romsauer, P.: Veränderung von Siedlungsarealen als mögliche Folge klimatischer Schwankungen in der Wcstslowakei. In. Das Internationale Humboldtianer-Kolloquium Die möglichkeiten und Perspektiven der West-Ost Zusammenarbeit auf dem Gebiet der Wissenschaft mit dem Schwerpunkt auf der Umwelt und Gesundheit. Bratislava, !995. 116-135. különösen 1 25-1 27. és 4. ábra 41 MRT 4. 4/5,8, 24/3, 29/3, 39/2, 64/2., 48/3., 47/14., 45/10. és Ádám L. et.al. 1988. 162-164.