Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
Bronzkor a Nyugat-Dunántúlon - Kiss Viktória: Megfigyelések a dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája edénydíszítési technikájáról
A tekercselt pálcikás technika utánzatát illetve igen elnagyolt megvalósítását figyelhetjük meg két edényen, melyek Balatonlelle-Rádpuszta telepén a késő kisapostag - korai mészbetétes fázis zárt telepobjektumából származnak. Az említett edények egyikének mészbetétágyát falapocska téglalap átmetszetű végének bcnyomkodásával készítették, de úgy, hogy a lapocska végét bcrovátkolták, „beirdalták", így széles tekercselt pálcikához hasonló nyomot hagyott az agyag felületén (2. tábla 4, 6. tábla 2). így egyszerűbb módszerrel érték el azt, hogy a mészbetét ágya recés legyen, ami miatt jobban ült benne a mész. A másik balatonlellei pohár díszítése igen széles tekercselt pálcikával készült, a fonalat pedig olyan lazán tekerték a pálcikára, hogy mészbetétágya alig hasonlít az eddig látottakhoz (2. tábla 5, 6. tábla 3). E technikai részletek is bizonyítják azt, amit a két edény formája mutat: ezek az edények eltérnek a késő kisapostag - korai mészbetétes időszak jellegzetességeitől és a dél-dunántúli mészbetétes kerámia kultúrája korai, a bonyhádi temetővel egyidős korszakához köthetők. így megerősítik a Csányi M. 15 , által már felvetett időrendi helyzetet vagyis hogy a Dunántúl déli részén előbb ért véget a mészbetétes kerámia kultúrájának kialakuló időszaka. így a rádpusztai objektum használatának időszakában északon még a késő kisapostag - korai mészbetétes korszakra jellemző edényeket használták, délen azonban már továbbhaladt a fejlődés, és a rádpusztai objektumba került déli edények e két időszak egyidejűségét bizonyítják. A korszakban jellegzetes díszítésminták is vannak: főleg a nyomott gömbtestű, tölcséres nyakú bögréken jelentkezik a „visszakanyarodó végű" minta, mely a tokodi csoport hasonló formájú bögréinek egyik fo díszítése (Balatonlelle-Rádpuszta 3. tábla Íj Juta 3. tábla 2); ugyanilyen minta van a Torma I. által közölt Veszprém-Tüzér u-i. bögre hasán is. Ennek a mintának lehet változata a nyakról lecsüngő „fordított szív alakú" motívum, mely szintén a korszak több edényén megtalálható (Szőlősgyörök 1. tábla 1-2). Érdekes, időnként előforduló minta még a két „szívalakot" kis téglalappal összekötő (Szőlősgyörök 1. tábla 1 ), vagy az ívelt vonal fölé vagy alá szakaszosan elhelyezett téglalapokból álló mészbetétes motívum (Balatonlelle-Rádpuszta 2. tábla 1); ez utóbbi díszíti a Szakály-ürgevári urnát is. 17 A fenti technikai megfigyelések (a tipológiai elemzést kiegészítve ) újabb adatokat szolgáltatnak ahhoz, hogy a mészbetétes edények népe anyagi kultúrájának kialakulási folyamatát jobban megismerjük. Ugyanakkor a hasonló megfigyelések hozzájárulhatnak althoz is, hogy a mészbetétes kerámia kultúrája további fejlődésének, illetve a kisapostagi kultúra kialakulásának kérdésében a kutatás közelebb kerüljön a megoldáshoz. 15 Csányi 1978. 35-36. Ld. még Honti - Kiss 1995. 16-17. 16 Torma 1978. 6. kép. A balatonföldvári edényeken is megtalálható - ld. Honn" - Kiss 1995, VI. t. 2-3,6. 17 Csalog J.: Bronzkori temető és újabbkőkori telepnyomok Bonyhád határában. ArchÉrt 3 (1942) 119-131. Az urnát Id.XIII.L 15. 18 Hontí- Kiss 1995, 11-15.
