Ilon Gábor szerk.: Pápai Múzeumi Értesítő 6. (Pápa, 1996)
A veszprém megyei középkor-kutatás új eredményei - Takács Miklós: Veszprém megye 10-11. századi kerámiája
vagy a Veszprém-Komarov útinak az edényeit elemeztem újra, hanem a terepbej árasok illetve telepfeltárások során gyűjtött kerámiából igyekeztem kiindulni. Eljárásomat két tényező is indokolja. Egyrészt, egy általános igazság: az, hogy a honfoglalást követő évszázad anyagi kultúrájának vizsgálata során is csak új adatok bevonása által gazdagítható igazán az eddig összegyűjtött ismeretanyag. Másrészt pedig, ilyen irányú érdeklődésem konkrétabb indoka, hogy immár több éve foglalkozom a Veszprém megyét északról határoló kisalföldi tájegység 10-14. századi telep feltárásain kibontott edénytöredékekkel. 1 így számomra hasznosnak bizonyulhat a Bakony és a Balatonfelvidék térségének áttekintése bizonyos jelenségek déli irányú elterjedésének meghatározása érdekében. A tanulmány megírásához felhasznált forrásanyagról még mindenképp ki kell emelnem, hogy - a szakmai berkekben elterjedt közhiedelemmel ellentétben - Veszprém megyében is számos helyen folyt már 10-11. századi telepjelenségek feltárása a közismert és sokszor hivatkozott várpalotai ásatáson túl is. Más, szintén kellőképpen fel nem dolgozott tájegységekhez hasonlóan ugyanis itt sem a feltárómunka, hanem a leletanyag rendszerezése és közlése szokott elmaradni. E tény alátámasztásául nem elsősorban arra utalnék, hogy Veszprémben a Csermák-lépcsőnél már 1908ban sikerült egy 10-12. sz-i vasolvasztó kemencét régészetileg megfigyelni , hanem sokkal inkább arra, hogy az utóbbi néhány évtizedben c megyéből is számos honfoglalás- és kora Árpád-kori telepjelenség kibontásáról és a benne lelt kerámiáról jelent meg rövidebb-hosszabb hír. E munkálatok ábécé sorrendben: Felsőörs-prépostsági templom , Halimba-Cseres, a 10-11. századi temetőtől kelébe 26 , Halimba-Macskahegytől északnyugatra, az avar temető feletti rétegben , Királyszentistván-Csatári-malom" 8 , Ugod-Vár 29 , Veszprém-Vár 30 , Veszprém-Móricz Zsigmond út 31 , Veszprém-Komarov út, a köznépi temető környékéről 32 és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban: Zirc-Kistemplom. 33 19 Éri I. - Kelemen M. -Németh P. - Torina I. Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás. Magyarország topográfiája 2. Budapest, 1969, 27. t. 13-15., 17. S. Peremi Á.: Honfoglalás-kori köznépi temető Veszprémben. Veszprémi történelmi tár 2 (1989) 4-6., 8., 1012., 13-17. ábra Takács 1993. 10-14. századi... 65-145.; valamint Takács 1996. Formschatz... 22 Bóna I.: Ásatás Várpalotán. RégDoIg 5 (1963) 122-124. Jól példázza ezt a kisalföldi telepfeltárások története: Takács M.: A 10-14 századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön. (Kutatástörténet és perspektívák.) Győri tanulmányok 16 (1995) 5-50. 24 Ért-Kelemen-Németh-Torma 1969,245. 25 Éri I.: Felsőörs. ArchÉrt 92 (1965) 244. 26 Török 1962. 169. 27 Török Gy.: Halimba. ArchÉrt 93 (1966) 297.; Török Gy.: Halimba. ArchÉrt 94 (1967) 228.; A lelőhely egészéről lásd: Török Gy.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Halimba im VI-DÍ. Jahrhundert. In: Symposium über die Besiedlung des Karpatenbeckens im VII-V1II. Jahrhundert. Nitra-Malé Vozokany, 28. August - 1. September 1966. StuZv 16 (1968) 265-277.; valamint: Bakay K. - Kalicz N. - Sági K.: Veszprém megye régészeti topográfiája. A devecseri és sümegi járás. Magyarország régészeti topográfiája 3. Budapest, 1970. 102-103. Éri-Kelemen-Németh-Torma 1969. 116. Mithay S.: Az ugodi vár feltárásának eredményei. Pápai Múzeumi Értesítő 1 (1988) 65. H. Gyürky K.: Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém. Bericht über die Ausgrabungen im Jahre 1957. und ihre wissenschaftliche ergebnisse. AAH 15 (1963) 354., 26. ábra 31 Cs. Dax M.: Veszprém-Móricz Zs. u. ArchÉrt 98 (1971) 280. 32 S. Peremi 1989. 13. old., 8. t. 1-7. Cs. Dax M. - Erl I. - Mithay S. - Palagyl Sz. - Torma I.: Veszprém megye régészeti topográfiája. A pápai és zirci járás. Magyarország régészeti topográfiája 4. Budapest, 1972. 263.
